Copiapoa humilis subsp. tocopillana

Copiapoa humilis subsp. tocopillana
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Copiapoeae
Nemzetség	Copiapoa
Faj	Copiapoa humilis
Alfaj	Copiapoa humilis subsp. tocopillana

Tudományos név

Copiapoa humilis subsp. tocopillana (F.Ritter) D.R.Hunt in Cactaceae Syst. Init. 13: 14. 2002 sec. Larridon & al. 2015
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.
A fajnév latin eredetű („humilis”), jelentése: alacsony, kicsiny, törpe. A név a faj apró, gyakran a talajba süllyedő megjelenésére utal.
A tocopillana alfajnév a Tocopilla chilei város nevéből származik, amely a taxon természetes elterjedési területére utal. A latin nőnemű tocopillana melléknév jelentése „Tocopillából származó”, illetve „Tocopillához tartozó”.

Típus

Típuspéldány: F. Ritter gyűjtése; a taxont Tocopilla környékéről írta le.
Első leírása: Friedrich Ritter Copiapoa tocopillana néven, Kakteen Südamerika 3: 1072. 1980.
Az aktuális rangba helyezte: David Richard Hunt, 2002, Copiapoa humilis alfajaként.

A(z) Copiapoa humilis subsp. tocopillana szinonimái

≡ Copiapoa tocopillana, ≡ Copiapoa humilis var. tocopillana, ≡ Copiapoa humilis subsp. tocopillana

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növény rendszerint magányosan fejlődik. A hajtás gömbölyded vagy röviden hengeres, mintegy háromszor hosszabb, mint amilyen széles. Átmérője körülbelül 3–6 cm. A szár szürkészöldtől kékeszöldig terjedő színű, sűrűn borítják a sötét, barnásvörös vagy feketés tövisek. A kifejlett példányok csúcsát fehér gyapjú borítja.

A gyökér egyetlen, esetenként elágazó, répaszerű, húsos gyökér, amely 10–30 cm hosszú és 2–3 cm széles lehet; a felső részén keskeny, mintegy 10 cm hosszú nyaki szakasz fejlődik.

A bordák száma 7–14, fiatal növényeken alig különülnek el, később jól látható, spirálisan elhelyezkedő szemölcssorokká alakulnak. A szemölcsök lekerekítettek, tompa csúcsúak, 4–6 mm hosszúak és szélesek, az areolák alatt esetenként élszerű kiemelkedéssel.

Az areolák kerekdedek, 3–5 mm átmérőjűek, szürkén nemezesek, egymástól 5–10 mm távolságra helyezkednek el. A tövisek tűszerűek, egyenesek vagy kissé felfelé hajlók, barnásvörösek vagy feketék, alapjuk világosabb. A 10–12 peremtövis közel azonos hosszúságú, 10–25 mm-es. Az 1–4 középtövis csak kissé erősebb a peremtöviseknél, és 1–4 cm hosszú.

🌐

llifle.com

🌐

llifle.com

Generatív test

Virág

A virág nappal nyílik, éjszakára bezárul, illattalan, és egy-egy példányon több napon keresztül ismételten kinyílhat. A virág citromsárga, 2,3–2,5 cm hosszú.

Takarólevelek: A párta citromsárga; a lepellevelek külső oldalán vörösesbarna középvonal húzódik, a külső lepellevelek 10–12 mm hosszúak és 2,5–4 mm szélesek.
Ivarlevelek: A porzószálak sárgák, 5–7 mm hosszúak, a felsők rövidebbek; a portokok és a virágpor aranysárgák; a termő petefészke csaknem gömb alakú, 3,5–5 mm átmérőjű; a bibeszál élénksárga, 10–12 mm hosszú; a bibe 6–7 sárga karéjból áll, a karéjok 2–3 mm hosszúak.

Termés

A termés barnásvörös.

Magja: A mag 1,4 mm hosszú és 1 mm széles; héja fekete, fényes, csaknem sima vagy finoman szemölcsös, a köldök ovális és fehéres.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Chile északi részén, az Antofagasta régióban, Tocopilla környékén honos. A faj elterjedési területe mintegy 300–1100 m tengerszint feletti magasságig terjed.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A Tocopilla környéki rendkívül száraz tengerparti dombvidéken él, ahol a növények mélyen a sziklahasadékokba süllyedve nőnek, ezért nehezen észlelhetők. A terület rendkívüli szárazságát a gyakori, gyakran sűrű parti köd mérsékli. A köd rendszeresen 500–850 m magasságban felhősávot alkot; a reggeli felhőzet a délelőtt folyamán rendszerint feloszlik, késő délután pedig ismét megjelenik. Élőhelyén több más szukkulens fajjal, többek között az Eriosyce laui, Eriosyce recondita, Eulychnia aricensis, Eulychnia iquiquensis és Cumulopuntia sphaerica fajokkal fordul elő.

Kultúrában tartás

A Copiapoa humilis subsp. tocopillana termesztésben világos, napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag közeget igényel. A természetes élőhely rendkívüli szárazságához alkalmazkodott, ezért a túlöntözésre érzékeny.

A tenyészidőszakban mérsékelt öntözés javasolt, az öntözések között a közegnek teljesen ki kell száradnia. Télen szárazon és hűvös körülmények között tartandó. A nagy, répaszerű gyökér miatt mélyebb edény és gyorsan száradó közeg ajánlott. A tartósan nedves közeg gyökérrothadáshoz vezethet.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Copiapoa humilis subsp. tocopillana a Copiapoa humilis fajhoz szorosan kapcsolódó taxon. A Copiapoa humilis-től többek között világosabb, szürkészöldebb és kevésbé lapított szár, alacsonyabb bordák, kisebb és illattalan virág, valamint kisebb, kevésbé széles mag különbözteti meg.

A Copiapoa humilis subsp. tocopillana jellegzetes bélyege a viszonylag kicsi, röviden hengeres szár, a spirálisan elhelyezkedő szemölcsök, a sűrű, sötét tövisek és a nagy, répaszerű gyökér. A taxon a Copiapoa humilis fajcsoport északi, Tocopilla környéki képviselője.

Taxonómia és filogenetika

A taxont Friedrich Ritter írta le 1980-ban Copiapoa tocopillana néven a Kakteen Südamerika harmadik kötetében. G.J. Charles 1998-ban Copiapoa humilis var. tocopillana néven varietásként kombinálta, David Richard Hunt pedig 2002-ben Copiapoa humilis subsp. tocopillana néven alfaji rangra helyezte.

A Larridon és munkatársai által 2015-ben közölt integratív filogenetikai vizsgálat a Copiapoa humilis-t monofiletikus csoportként találta. Ebbe a kládba a Copiapoa humilis subsp. humilis, a Copiapoa humilis subsp. tenuissima, a Copiapoa humilis subsp. tocopillana és a Copiapoa humilis subsp. variispinata is beletartozott. A vizsgálat eredményei alátámasztották e taxonok Copiapoa humilis fajon belüli kezelését.

A Copiapoa humilis subsp. tocopillana a Cactaceae család Cactoideae alcsaládjába tartozó Copiapoa nemzetség faj alatti taxonja. A Copiapoa nemzetség a chilei Atacama-sivatag tengerparti sávjára korlátozódik; fajai a tengerszinttől mintegy 1300 m magasságig fordulnak elő.

Megjegyzés

A Copiapoa humilis subsp. tocopillana jelenlegi taxonómiai kezelése nem teljesen egységes. A Plants of the World Online elfogadott alfajként kezeli, és az elfogadást Larridon és munkatársai 2015-ös integratív vizsgálatára alapozza. Ugyanez az adatbázis a Copiapoa tocopillana és a Copiapoa humilis var. tocopillana neveket homotipikus szinonimaként sorolja fel.

A LLIFLE adatbázisa ezzel szemben jelenleg a Copiapoa humilis var. tocopillana varietást használja elfogadott névként. Ez a különbség rangbeli eltérés: a két név ugyanahhoz a taxonhoz kapcsolódik, de a POWO alfaji, míg a LLIFLE varietási rangban kezeli.

A chilei fajvédelmi értékelés korábbi taxonómiai koncepciója a Copiapoa tocopillana nevet a Copiapoa humilis faj körébe vonta. A 2015-ös filogenetikai vizsgálat szintén a Copiapoa humilis monofiletikus csoportján belül helyezte el a taxont.

Összehasonlító táblázat a Copiapoa humilis alfajokról

Bélyeg	subsp. humilis	subsp. matancillensis	subsp. tenuissima	subsp. tocopillana	subsp. variispinata
Elterjedés	Chile, Paposo és környéke	Chile, Quebrada Matancillas, Huasco térsége	Chile, El Cobre, Antofagastától északra	Chile, Tocopilla környéke	Chile, Quebrada Iscuña, Paposo és Blanco Encalada között
Élőhely	Parti, ködös, rendkívül száraz területek	Quebrada Matancillas, 100–150 m	Rendkívül száraz élőhely; a parti köd hatása kisebb lehet	Árida tengerparti dombvidék, 800–1000 m; ködhatással	Sziklás élőhely, mintegy 300 m magasságban
Életforma	Alacsony termetű, rendszerint csoportos	Az eredeti leírás alapján különálló alfaj; részletes habitusadatok külön forrásból szükségesek	Geofiton jellegű; nagy gumós gyökérből fejlődik	Többnyire magányos	Csoportokat alkot; a csoportok szélessége gyakran nagyobb a magasságuknál
Szár	Kicsi, alacsony, változó színű	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	Nagyon kicsi; jelentős része a talajba süllyedhet	Gömbölyded vagy röviden hengeres; szürkészöldtől kékeszöldig	Feltűnően zöld, puha
Gyökér	Nagy, répaszerű	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	Nagy, gumós gyökér; ez a taxon egyik legjellegzetesebb bélyege	Hosszú, vastag, répaszerű gyökér	Hosszú, vastag, mélyre hatoló gyökérzet
Bordák	Alacsonyak, szemölcsösen tagoltak	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	15–18, ritkán 22; bemetszettek, szemölcsökre tagolódhatnak
Tövisek	Változó számú és hosszúságú	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	Finomabb, általában rövidebb	Sötét, viszonylag sűrű	Rendkívül változatos számú és hosszúságú
Jellegzetes töviszet	Változékony	A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal	A geofiton habitushoz képest finomabb tövisek	Sötétebb tövisek	A névnek is alapot adó változatos töviszet
Virág	Nagy, élénksárga	Az eredeti leírás részletes adatai szükségesek	Sárga, kívül vöröses árnyalattal; kb. 2,5 cm átmérő	Citromsárga, kb. 2,3–2,5 cm	Kénsárga, kb. 2,5–3 cm
Legfontosabb megkülönböztető bélyeg	A C. humilis fajcsoport tipikus, változatos alakja	Földrajzilag elkülönült, Matancillas térségi taxon	Geofiton habitus és nagy gumós gyökér	Északi elterjedés, magányos, szürkészöld–kékeszöld szár	Feltűnően zöld szár és rendkívül változatos töviszet

Forrás