Copiapoa mollicula
| Copiapoa mollicula | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Copiapoeae |
| Nemzetség | Copiapoa |
| Faj | Copiapoa mollicula |
 
| |
Tudományos név
- Copiapoa mollicula F.Ritter in Taxon 12: 30. 1963 sec. Larridon & al. 2015
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A Copiapoa nemzetségnév a chilei Copiapó város nevéből származik.
- A mollicula fajnév a latin mollis („puha”, „lágy”) kicsinyítő alakjából származik. A név a növény szárának a Copiapoa nemzetség több más fajához képest feltűnően lágy, puha állományára utal.
Típus
- Típustaxon: Copiapoa mollicula F.Ritter.
- Első leírása: Friedrich Ritter, Copiapoa mollicula, Taxon 12(3): 30. 1963.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1963.
chileanendemics.rbge.org.uk
chileanendemics.rbge.org.uk
A(z) Copiapoa mollicula szinonimái
- Nincsenek szinonimák.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A szár többnyire magányos, ritkábban kis csoportokat alkot. Vastag, puha állományú, lapított gömbölyded vagy gömbölyded, átmérője általában 3–7,5 cm. Színe szürkészöld, kékesszürke, rózsásszürke vagy barnásszürke lehet. A csúcsot bőséges fehér gyapjú borítja.
A bordák száma 10–14, szélesek és tompa élűek. A bordák enyhén kiemelkedő, nem túl erősen fejlett szemölcsökre tagolódhatnak. Az areolák kerekdedek, a fiatal areolák gyapjasak.
A gyökérzet erőteljes, hosszú és vastag, föld alatti gyökérből áll. A gyökér és a szár között jellegzetes, nyaki jellegű beszűkülés alakul ki.
A tövisek tűszerűek, egyenesek, fiatalon feketésbarnák, később szürkés színűvé válhatnak. A peremtövisek száma általában 4–9, sugárirányban szétállók, legfeljebb mintegy 2 cm hosszúak. A középső tövisek vaskosabbak, számuk 0–3, hosszuk elérheti a 2,5–3 cm-t.
Generatív test
Virág
A virág a csúcs fehér gyapjából fejlődik, harang alakú vagy rövid tölcséres, körülbelül 3 cm hosszú, szélesre nyíló.
- Takarólevelek: A külső lepellevelek keskenyek, lineárisak és narancsos színűek, gyakran vöröses csúccsal vagy rövid vöröses középsávval; a belső lepellevelek szélesebbek, tompák, sárgák és lapátszerűek.
- Ivarlevelek: A porzószálak és portokok a virág belsejében helyezkednek el; a termő központi helyzetű, a bibe a virág nyílásának közelében található.
Termés
A termés kicsi, a virág elnyílása után fejlődik.
- Magja: A magról a felhasznált források nem közölnek részletes morfológiai leírást.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile északi részén, az Atacama régióban és az északnyugati Coquimbo régióban honos. Elterjedésének központja a Chañaral és Puerto Viejo közötti tengerparti hegyvidék, különösen a Parque Nacional Pan de Azúcar környéke.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül száraz sivatagi élőhelyeken, a tengerparti köd által befolyásolt lomas növényzetben fordul elő. A faj elterjedése nagyrészt a Parque Nacional Pan de Azúcar körüli tengerparti hegyekre korlátozódik. A részben föld alatti életmód, az erőteljes gyökérzet és a húsos szár a szélsőségesen száraz környezethez való alkalmazkodás jellemzői.
Kultúrában tartás
A Copiapoa mollicula lassan növő, különleges megjelenésű kaktusz. Teljes napfényt és jó vízelvezetésű termesztőközeget igényel, ugyanakkor nyáron a túlzott hőségtől és erős besugárzástól célszerű védeni.
Öntözése mérsékelt legyen, és a közegnek az öntözések között ki kell száradnia. Télen meleg, száraz tartást igényel, fagyot nem szabad elszenvednie. Szaporítása magvetéssel vagy hajtásdugványozással lehetséges; oltással növekedési üteme jelentősen fokozható.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Copiapoa mollicula közeli rokona a Copiapoa hypogaea fajnak. A két taxon között különösen a puha, lapított szár, a jelentős föld alatti gyökérzet és a szürkés, barnás vagy rózsásszürke test alapján lehet különbséget tenni.
A Copiapoa mollicula jellegzetes bélyege a viszonylag kisméretű, puha, lapított gömbölyded szár, a hosszú és vastag gyökér, valamint a 10–14 tompa bordák és a feketéből szürkébe öregedő tövisek együttese. A középső tövisek száma változó, és akár hiányozhatnak is.
Taxonómia és filogenetika
A Copiapoa mollicula fajt Friedrich Ritter írta le 1963-ban a Taxon folyóirat 12. kötetének 30. oldalán.
A taxonómiai kezelésében az elmúlt évtizedekben jelentős eltérés alakult ki. A 2015-ben megjelent integratív vizsgálat a Copiapoa mollicula-t a Copiapoa montana-hoz kapcsolta, és a vizsgált taxonómiai koncepcióban a Copiapoa mollicula nem önálló fajként jelent meg. A vizsgálat eredményei alapján a Copiapoa nemzetségen belül több korábban önállóan kezelt taxon összevonására került sor.
A Plants of the World Online jelenlegi taxonómiai kezelése azonban a Copiapoa mollicula nevet ismét elfogadott fajként tartja nyilván. A POWO szerint a faj a Cactaceae családba, a Copiapoa nemzetségbe és a Cactoideae alcsaládba tartozik. Elterjedését Chile területén, az Atacama és az északnyugati Coquimbo régióban adja meg.
Copiapoa mollicula képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A 2015-ös molekuláris és morfológiai vizsgálatokban a Copiapoa mollicula a Copiapoa montana-hoz kapcsolódó taxonómiai egységként szerepelt. A jelenlegi POWO-kezelés ennek ellenére önálló fajként ismeri el.
Megjegyzés
A Copiapoa mollicula taxonómiai helyzete ezért különösen érdekes. A Plants of the World Online jelenleg elfogadott fajként kezeli, miközben a Larridon és munkatársai által 2015-ben publikált integratív taxonómiai és filogenetikai vizsgálat a Copiapoa montana-hoz kapcsolta. Ez jó példa arra, hogy a Copiapoa nemzetségen belül a fajhatárok és az elfogadott taxonómiai körülhatárolások a különböző rendszerekben eltérhetnek.
Az LLIFLE szintén Copiapoa mollicula néven kezeli a taxont. Az adatbázisban a Copiapoa mollicula f. variegata hort. kertészeti eredetű forma szerepel, amelyet nem önálló taxonként, hanem a Copiapoa mollicula-hoz tartozó névként kezel.