Copiapoa rarissima
| Copiapoa rarissima | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Copiapoeae |
| Nemzetség | Copiapoa |
| Faj | Copiapoa rarissima |
 
| |
Tudományos név
- Copiapoa rarissima F.Ritter, Kakteen Südamerika 3: 1088. 1980 sec. Zuloaga & al. 2019
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A Copiapoa nemzetségnév Chile északi részének Copiapó térségéhez kapcsolódik.
- A rarissima fajnév a latin rarus („ritka”, „gyér”, „szórványos”) felsőfokú alakja, jelentése „legritkább”, „rendkívül ritka”. A név a növény természetben való rendkívüli ritkaságára utal. Friedrich Ritter a fajt 1980-ban írta le, és már az eredeti leírás idején rendkívül ritka, kis elterjedésű növényként kezelte.
Típus
- Típustaxon: Copiapoa rarissima Friedrich Ritter; típusa a chilei Taltal környéki tengerparti terület.
- Első leírása: Friedrich Ritter, Copiapoa rarissima, Kakteen Südamerika 3: 1088. 1980.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980.
cactus-art.biz
A(z) Copiapoa montana szinonimái
- (A(z) Copiapoa rarissima a(z) Copiapoa montana szinonimája)*
- ≡ Copiapoa hypogaea var. montana, ≡ Copiapoa montana
- = Copiapoa olivana, ≡ Copiapoa montana subsp. olivana
- = Copiapoa rarissima
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A szár kisméretű, többnyire magányos vagy kevés számú hajtásból álló csoportokat alkotó, gömbölyded vagy kissé lapított. Átmérője általában csak néhány centiméter. Színe szürkészöld, a természetes élőhelyen a növény a környezetébe alig emelkedik ki.
A gyökérzet erőteljes, megvastagodott, répára emlékeztető gyökérből áll. A föld alatti gyökér jelentős szerepet játszik a rendkívül száraz élőhelyen való fennmaradásban, és a szár sérülése vagy lelegelése után is képes új hajtások kialakítására.
A bordák alacsonyak és szemölcsökre tagolódnak. Az areolák kicsik, a növény felszínén viszonylag sűrűn helyezkednek el. A tövisek rövidek, a növény kis méretéhez képest mérsékelten fejlettek.
Generatív test
Virág
A virág kicsi, a csúcsi areolákból fejlődik. A források a virág részletes morfológiai méreteit nem közlik.
- Takarólevelek: A lepellevelek sárgás színűek; a külső és belső lepellevelek alakja és mérete a felhasznált forrásokban nincs részletesen megadva.
- Ivarlevelek: A porzószálak, portokok, termő, bibeszál és bibe részletes morfológiai adatait a felhasznált források nem közlik.
Termés
A termésről a felhasznált források nem közölnek részletes morfológiai adatokat.
- Magja: A mag részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem adják meg.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile északi részén, Taltal térségében, a Cifuncho környéki tengerparti területeken fordul elő. Friedrich Ritter 1969 márciusában találta a típustermőhelyen. A faj eredeti lelőhelye a Taltal környéki tengerparti sávhoz kapcsolódik.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül száraz tengerparti sivatagi élőhelyen él. Ritter megfigyelése szerint a növény olyan talajon nő, amelyet a tengerből származó fehér kavicsok borítanak, kevés finom földdel. A gyökérzet erőteljes, gumószerű gyökere a növény föld alatti részének jelentős részét alkotja. A természetes állományt a legeltetés erősen veszélyezteti: a szamarak a szárat elfogyasztják, miközben a gyökér életben maradhat és újrahajthat. A fiatal hajtásokat azonban ismételten lelegelhetik, ami végül a gyökér kimerüléséhez és a növény pusztulásához vezethet.
Copiapoa rarissima képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Kultúrában tartás
A Copiapoa rarissima kultúrában lassan növő, ritka gyűjteményi növény. Rendkívül jó vízáteresztő képességű, ásványi jellegű termesztőközeget és erős fényt igényel.
A túlöntözésre érzékeny, ezért az öntözések között a termesztőközeg teljes kiszáradása szükséges. Télen száraz, hűvös és világos tartást igényel. A megvastagodott gyökér miatt a pangó víz különösen veszélyes.
A faj ritkasága miatt a szaporítás során előnyben kell részesíteni a magvetésből származó, dokumentált eredetű növényeket.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Copiapoa rarissima egyik legjellegzetesebb bélyege rendkívül kis termete és a nagy, megvastagodott gyökér. A szár a természetben gyakran csaknem teljesen belesimul a fehér kavicsos talaj felszínébe.
A Copiapoa montana-val való kapcsolata különösen jelentős. A korábbi taxonómiai kezelésekben a két név külön taxonokat jelölt, de a jelenlegi POWO-kezelés a Copiapoa rarissima nevet a Copiapoa montana szinonimájaként kezeli.
Az LLIFLE szintén külön tárgyalja a Copiapoa rarissima nevet, és a Copiapoa montana-t kisebb termetű, Taltaltól északra San Ramónig előforduló alakként említi. Ez a régebbi, szélesebb körű Copiapoa-taxonómiai értelmezésekhez kapcsolódó névhasználatot tükrözi.
Taxonómia és filogenetika
A Copiapoa rarissima nevet Friedrich Ritter írta le 1980-ban a Kakteen Südamerika harmadik kötetének 1088. oldalán.
A név későbbi taxonómiai sorsa szorosan összekapcsolódott a Copiapoa montana kezelésével. A Plants of the World Online jelenleg a Copiapoa rarissima nevet nem önálló fajként, hanem a Copiapoa montana heterotipikus szinonimájaként kezeli. A POWO szerint ebben a szinonimizálásban Govaerts 1999-es World Checklist of Seed Plants munkáját követi.
A World Flora Online adatbázisa a Copiapoa rarissima nevet továbbra is önálló névként tartalmazza, és a névhez kapcsolódó adatokat a Caryophyllales Network adatbázisából is átveszi. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a taxont jelenleg önálló, elfogadott fajként kezeli.
A Caryophyllales.org Cactaceae-adatbázisában a taxonhoz kapcsolódó taxonómiai kezelés különösen fontos a Copiapoa nemzetség fajhatárainak megítéléséhez. A jelenlegi kereshető adatok alapján azonban a Copiapoa rarissima Caryophyllales.org-oldalának részletes taxonómiai koncepciója nem volt közvetlenül hozzáférhető, ezért az adatbázisnak nem tulajdonítható olyan álláspont, amelyet a rendelkezésre álló adatok nem támasztanak alá.
Megjegyzés
A Copiapoa rarissima név taxonómiai helyzete jó példája a Copiapoa nemzetségben előforduló eltérő fajkoncepcióknak. Friedrich Ritter eredetileg önálló fajként írta le, és a ritkaságát már a névben is hangsúlyozta.
A Plants of the World Online jelenleg a nevet a Copiapoa montana szinonimájaként kezeli. A POWO által megjelölt taxonómiai forrás Govaerts 1999-es munkája. A World Flora Online ezzel szemben külön taxonrekordként tartja nyilván a nevet, és a Caryophyllales Network adatbázisára hivatkozik.
A régebbi kaktuszos szakirodalomban a név önálló fajként jelentős volt. E. és R. Berger 1989-ben részletesen beszámoltak a természetes élőhelyen végzett megfigyeléseikről. Friedrich Ritter szerint a faj akár már ki is pusztulhatott volna, azonban a Berger házaspár 1986-ban megtalálta néhány példányát és kisebb csoportjait a Taltal környéki fehér kavicsos tengerparti élőhelyen. Megfigyelésük szerint a növények a talaj felszínével csaknem egy szintben helyezkedtek el.
A természetben tapasztalt rendkívüli ritkasága miatt a Copiapoa rarissima történeti és természetvédelmi szempontból is jelentős név, függetlenül attól, hogy a jelenlegi taxonómiai kezelés önálló fajként vagy a Copiapoa montana részeként értelmezi.