Cereus phatnospermus

Cereus phatnospermus
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Cereinae
Nemzetség	Cereus
Faj	Cereus phatnospermus

Tudományos név

Cereus phatnospermus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 9: 186. 1899 sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A Cereus nemzetségnév a latin cereus („viaszszerű”, „viaszgyertya”) szóból származik, amely a növények gyertyaszerű, oszlopos növekedésére utal.
A phatnospermus fajnév görög eredetű összetétel. A phatnos jelentése „lámpás”, „lámpa”, míg a sperma jelentése „mag”. A név jelentése ezért „lámpásmagvú”, illetve „lámpásra emlékeztető magvú”, és a faj magjának jellegzetes alakjára utal.

Típus

Típustaxon: Cereus phatnospermus K.Schum.
Típusgyűjtés: Anisits János Dániel, Paraguay, Presidente Hayes, „bei Porongo”, 1898. február 18.
Első leírása: Karl Moritz Schumann, Cereus phatnospermus néven, Monatsschrift für Kakteenkunde 9: 167, 186–187. 1899.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: a faj eredetileg is Cereus néven jelent meg; a Caryophyllales.org jelenlegi kezelése ezt a kombinációt fogadja el, sec. Hunt (2016).

🌐

cactusinhabitat.org

🌐

cactiguide.com

A(z) Cereus phatnospermus szinonimái

≡ Monvillea phatnosperma
= Monvillea adelmarii, ≡ Cereus adelmarii, ≡ Cereus phatnospermus subsp. adelmarii, ≡ Monvillea phatnosperma subsp. adelmarii
= Monvillea kroenleinii, ≡ Cereus kroeneinii, ≡ Monvillea phatnosperma subsp. kroenleinii
= Cereus kroenleinii, ≡ Cereus phatnospermus subsp. kroenleinii
= Monvillea phatnosperma var. arenasii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Elágazó, pozsgás cserje vagy félcserje, amely természetes környezetében többméteres magasságot is elérhet. A hajtások kezdetben felállók vagy kissé ívesek, később az elágazások súlya miatt lehajlóvá válhatnak. A fiatal szárok zöldek vagy kékeszöldek, gyakran erősen deres, viaszbevonatú megjelenésűek.

A szár többnyire 3–5 bordás, karcsú, az idősebb részeken fásodó. A bordák alacsonyak, lekerekítettek vagy enyhén szögletesek. A szár átmérője a körülményektől és a növény korától függően változó, a fiatalabb hajtások rendszerint néhány centiméter vastagok.

Az areolák a bordákon helyezkednek el, kezdetben világos színűek, később szürkésbarnává válhatnak. A tövisek száma és hossza változó. A peremi tövisek vékonyak, barnás vagy szürkés színűek, a központi tövisek egy része hosszabb és erőteljesebb lehet.

A levelek hiányoznak. A gyökérzet erőteljes, a szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott.

Cereus phatnospermus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Generatív test

Virág

A virágok az idősebb, de még aktívan növekedő hajtások oldalán fejlődnek. A virágok karcsúak, csövesek, fehéres vagy zöldes külső, illetve világosabb belső takarólevelekkel. A virágzás rendszerint éjszaka kezdődik, a virágok később is nyitva maradhatnak.

Takarólevelek: A külső lepellevelek rövidebbek, zöldes vagy barnászöld színűek; a belső lepellevelek világosabbak, fehéres vagy krémszínűek és a virág nyílásánál szétterülnek.
Ivarlevelek: A porzószálak számosak, a portokok világos színűek. A termő a virágcső alsó részén helyezkedik el, a bibeszál hosszú, a bibe többkaréjú.

Termés

A termés gömbölyded vagy tojásdad, éretten vöröses színű. Húsa lédús, a termés felnyílása nélkül fogyasztható állapotba érő, húsos bogyótermés jellegű.

Magja: A magok sötétbarnák vagy feketék, jellegzetes alakúak, a faj nevét is adó sajátos megjelenésűek.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Bolívia, Brazília, Paraguay és Argentína északkeleti része. A faj keleti-bolíviai, nyugat-közép-brazíliai és paraguayi területeken, valamint Argentína Formosa tartományában fordul elő.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz erdőkben, száraz cserjésekben, a Chaco növényzetében és egyéb, szezonálisan száraz élőhelyeken él. Elterjedési területén a nyílt, napos élőhelyektől a ritkásabb cserjésekig többféle növénytársulásban előfordul. A növény a hosszabb száraz időszakokat is elviseli.

Kultúrában tartás

A Cereus phatnospermus melegkedvelő, erős fényigényű, szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott kaktusz. Termesztésében napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványosabb közeget célszerű biztosítani.

A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel, de a közegnek két öntözés között ki kell száradnia. A tartósan nedves közeg különösen hűvös időben a gyökérzet rothadásához vezethet.

Télen világos, hűvös, száraz helyen tartható. Fagyérzékeny, ezért Magyarországon szabadban nem teleltethető.

Nagyobb mérete miatt hosszabb távon tágas helyet igényel. Fiatal növényei edényben is jól fejlődnek, idősebb példányai azonban megfelelő körülmények között gyorsan nagyméretűvé válhatnak.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Cereus phatnospermus karcsú, elágazó, gyakran kékeszöld, deres szára és viszonylag kevés bordák jellemzik. A Cereus nemzetség több hasonló, dél-amerikai fajától elsősorban a szár habitusa, a tövisek jellege, valamint a virág- és termésbélyegek alapján különíthető el.

A korábbi taxonómiai kezelésekben a Cereus adelmarii és a Cereus kroenleinii önálló fajként, illetve később a Cereus phatnospermus alfajaiként is szerepeltek. A jelenlegi Caryophyllales.org-koncepcióban mindkettő a Cereus phatnospermus szinonimája.

A Cereus kroenleinii különösen szoros kapcsolatban áll a C. phatnospermus-szal. A típusok és a leírások összehasonlítása alapján a két taxon megkülönböztetése nem bizonyult kellően megalapozottnak ahhoz, hogy önálló fajként fennmaradjon.

Taxonómia és filogenetika

A Cereus phatnospermus-t Karl Moritz Schumann írta le 1899-ben a Cereus nemzetségben. A faj később a Monvillea nemzetségbe is átkerült, ezért a régebbi szakirodalomban a Monvillea phatnosperma névvel találkozhatunk.

A Monvillea nemzetségbe sorolt növények Cereus-hoz való viszonyának megítélése hosszú időn keresztül változott. Ennek következtében a Cereus phatnospermus több különböző nemzetségi és infraspecifikus kombinációban is szerepelt.

A Cereus adelmarii eredetileg Monvillea adelmarii néven jelent meg 1985-ben. Pierre Josef Braun és Eddie Esteves Pereira 1997-ben a Cereus phatnospermus alfajaként kezelték, és létrehozták a Cereus phatnospermus subsp. adelmarii kombinációt.

A Monvillea kroenleinii nevet Roberto Kiesling 1994-ben közölte, azonban a név eredeti közlése nomenklatúrai problémákat tartalmazott. Nigel Paul Taylor 1995-ben Cereus kroenleinii néven írta le a taxont. Pierre Josef Braun és Eddie Esteves Pereira 1997-ben a Cereus phatnospermus subsp. kroenleinii alfaji kombinációt hozták létre.

A két taxon közötti kapcsolatot későbbi vizsgálatok is elemezték. A morfológiai bélyegek jelentős átfedése miatt a C. kroenleinii önálló fajként való elkülönítése megkérdőjeleződött. A jelenlegi Caryophyllales.org fajszintű ellenőrzőlista a Cereus phatnospermus alatt egyesíti ezeket a neveket, és a C. adelmarii, valamint a C. kroenleinii neveket szinonimaként kezeli.

A Caryophyllales.org által követett taxonómiai koncepcióban az elfogadott név:

Cereus phatnospermus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 9: 186. 1899. sec. Hunt (2016).

A név mögötti „sec. Hunt (2016)” azt jelzi, hogy a Caryophyllales.org az adott taxon körülírásában David Richard Hunt 2016-os taxonómiai koncepcióját követi. Ez nem a faj leírásának szerzőjét jelenti, hanem az elfogadott taxonómiai értelmezés forrását.

A Caryophyllales.org ugyanakkor egyes szinonimák esetében más taxonómiai forrást jelöl meg. Így például a Monvillea phatnosperma név szinonim státusza Kew WCVP (2019) szerint, míg a Monvillea adelmarii és a Cereus adelmarii szinonim státusza Hunt (2016) szerint szerepel.

Egyéb

A faj taxonómiai történetében különösen érdekes, hogy a Cereus phatnospermus, a Cereus adelmarii és a Cereus kroenleinii neveket korábban egymástól elkülönítve, illetve különböző infraspecifikus rangokon használták.

A Cereus phatnospermus típusanyagát Anisits János Dániel gyűjtötte Paraguay területén, Presidente Hayes térségében, Porongo közelében, 1898. február 18-án. A berlini herbárium anyagának vizsgálata alapján a típusanyaghoz tartozó példányok fennmaradtak.

A faj természetvédelmi helyzete jelenleg nem tekinthető különösebben veszélyeztetettnek. A POWO az IUCN alapján LC (Least Concern – nem fenyegetett) kategóriát ad meg.

A Cereus phatnospermus a természetben több ország száraz, szezonálisan száraz növényzetében fordul elő, ezért a gyűjteményekben is a meleg, napos és jó vízelvezetésű tartási körülményeket igénylő dél-amerikai kaktuszok közé sorolható.

Forrás