Lithops localis
| Lithops localis | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Aizoaceae |
| Alcsalád | Ruschioideae |
| Nemzetség- csoport |
Ruschieae |
| Nemzetség | Lithops |
| Faj | Lithops localis |
 
| |
Tudományos név
- Lithops localis (N.E.Br.) Schwantes, 1938 sec. WCVP (2026)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A localis fajnév a latin localis melléknévből származik, jelentése „helyhez tartozó”, „helyi”, „egy adott helyről való”. A név arra utal, hogy a taxont egy meghatározott, földrajzilag körülhatárolható területről ismerték. Az eredeti név Mesembryanthemum locale volt, amelyet N. E. Brown 1920-ban közölt.
Típus
- Típuslelőhely: Dél-afrikai Köztársaság, Fokföld tartományai; az elterjedési terület a Laingsburg környékétől a Port Elizabethtől északnyugatra fekvő területekig húzódik.
- Első leírása: N. E. Brown 1920-ban Mesembryanthemum locale néven közölte a Journal of the Linnean Society, Botany 45. kötetének 68. oldalán.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Gustav Schwantes 1938-ban hozta létre a Lithops localis kombinációt a Repertorium Specierum Novarum Regni Vegetabilis 43. kötetének 230. oldalán.
Lithops localis képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Mesembryanthemum locale
- Lithops terricolor
- Lithops peersii
- Lithops localis var. terricolor
- Lithops localis var. peersii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növény törpe termetű, szár nélküli, pozsgás évelő, amely rendszerint többfejű csoportokat alkot. A két húsos levél szorosan illeszkedik egymáshoz, felülről nézve nagyjából vese alakú, közöttük viszonylag mély hasadék húzódik. A növény teste obkonikus, a felső felszín többnyire domború, sima és sűrűn borított apró, sötét pontokkal. A levélfelszín alapszíne földszínű, barnás, szürkésbarna vagy szürkészöld árnyalatú lehet.
A levelek felső része áttetsző ablakokat tartalmaz. Ezek az apró, fényáteresztő területek rendszeresen elszórtan helyezkednek el, és a faj egyik legjellegzetesebb bélyegét adják. A pontok színe a sötétszürkétől a barnán át a lilás árnyalatokig változhat. A felszíni rajzolat bizonyos földrajzi állományokon belül viszonylag állandó lehet, de az egész fajon belül jelentős változatosság figyelhető meg.
A szár gyakorlatilag hiányzik, a növény nagy része a talaj felszíne alatt helyezkedik el. A gyökérzet a száraz élőhelyhez alkalmazkodott, és a növényt a kavicsos, sziklás talajban rögzíti.
Generatív test
Virág
A virág a két húsos levél közötti hasadékból fejlődik. Sárga, ritkábban fehér közepű, kivételesen teljesen fehér. Átmérője körülbelül 15–20 mm. A virágzat egyetlen, a levélpár közül kiemelkedő virágból áll. A virágzás fő időszaka áprilistól májusig tart.
- Takarólevelek: sziromlevelek sárgák, ritkábban fehérek; a lepellevelek sugárirányban rendeződnek és jellegzetes, margarétaszerű virágot alkotnak.
- Ivarlevelek: A porzószálak és portokok a virág középső részében helyezkednek el; a termő központi helyzetű.
Termés
A termés a Lithops nemzetségre jellemző száraz, többkamrás tok. A tok nedvesség hatására nyílik fel, így a csapadékvíz elősegíti a magvak kiszabadulását és terjedését.
- Magja: A magok aprók, a Lithops nemzetségre jellemző toktermésben fejlődnek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Dél-afrikai Köztársaság, a Fokföld tartományainak déli és keleti részei; az elterjedési terület a Little Karoo területén át a Laingsburg környékétől a Port Elizabethtől északnyugatra fekvő vidékekig húzódik, és észak felé a Great Karoo egy keskenyebb sávját is érinti.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, félsivatagos területeken, főként kavicsos síkságokon és enyhe lejtőkön él. Előfordul fekete palán, kavicson, kvarciton és mállott homokkövön. Gyakran kisebb cserjék és kövek alatt, illetve azok között fejlődik. A növény szinte teljesen a talajba süllyed, és a talajszinttel csaknem egy síkban lévő, kőzetet utánzó levélfelszíne miatt rendkívül nehezen észlelhető. A földszínű levelek és a környező talaj, illetve kavicsok hasonló színezete hatékony rejtőzködést biztosít a növényevőkkel szemben. Az élőhely a déli Karoo száraz területeihez tartozik, ahol a csapadék elsősorban nyári jellegű.
Kultúrában tartás
A Lithops localis a Lithops nemzetség viszonylag könnyebben tartható fajai közé sorolható. Teljes fényt és nagyon jó vízelvezetésű, ásványi jellegű termesztőközeget igényel. A termesztőközegnek az öntözések között ki kell száradnia, és különösen kerülni kell a tartósan nedves körülményeket.
A Lithops fajok természetes éves ciklusában a virágzást követően az új levelek fejlődése során a régi levélpár fokozatosan elfonnyad és visszahúzódik. A legfontosabb öntözési szabály ezért, hogy a virágzás befejeződése és a régi levelek teljes elszáradása közötti időszakban a növényt szárazon kell tartani. A Lithops localis alkalomszerű öntözési hibákat a Lithops fajok között viszonylag jól tolerálja, ezért termesztése megfelelő körülmények között nem tartozik a legnehezebbek közé.
Szaporítása elsősorban magról történik. Az idősebb növények rendszerint többfejű csoportokat alkotnak.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Lithops localis egyik legfontosabb megkülönböztető bélyege a levelek felszínén sűrűn és viszonylag szabályosan elszórt, apró, áttetsző pontokból álló mintázat. A pontok sötétszürkék, barnák vagy lilásak lehetnek, és általában kisebb, részben áttetsző ablakokként jelennek meg.
A növény általában kisebb termetű a Lithops nemzetség több fajánál. A levélpár szorosan záródik, felülnézetben nagyjából vese alakú, a felszín pedig többnyire domború. A Lithops localis virága sárga, gyakran fehér közepű, ritkán teljesen fehér.
A Lithops terricolor és a Lithops peersii korábban önálló fajként szerepelt, de a jelenlegi WCVP/POWO-kezelés szerint mindkettő a Lithops localis szinonimája. A terricolor név különösen gyakori a régebbi szakirodalomban és a gyűjteményi növények között.
Taxonómia és filogenetika
A Lithops localis első neve Mesembryanthemum locale volt, amelyet N. E. Brown 1920-ban közölt. N. E. Brown 1922-ben a Lithops terricolor nevet is leírta egy másik, később ugyanebbe a fajba vont taxonra. L. Bolus 1929-ben Lithops peersii néven írt le további taxont. Gustav Schwantes 1938-ban hozta létre a ma elfogadott Lithops localis kombinációt.
A jelenlegi WCVP/POWO-kezelés a Lithops localis nevet elfogadott fajként kezeli. A rendszerben öt szinonima szerepel: Mesembryanthemum locale, Lithops terricolor, Lithops peersii, valamint a Lithops localis két korábbi változata. A POWO a faj elfogadásánál különösen Germishuizen & Meyer (2003) és Jainta (2019) taxonómiai kezelését követi. A Lithops terricolor és a Lithops peersii szinonimizálását a WCVP jelenleg egyaránt elfogadja.
A Lithops localis taxonómiai történetében jelentős szerepet játszott a terricolor név. A Lithops terricolor N. E. Brown által 1922-ben közölt név hosszú ideig széles körben használatos volt, és a gyűjteményekben ma is gyakran találkozni vele. A modern adatbázisok azonban a Lithops localis nevet részesítik előnyben.
A Lithops localis a Aizoaceae családba, a Ruschioideae alcsaládba, a Ruschieae tribuszba és a Caryophyllales rendbe tartozik. A Lithops nemzetség pozsgás, levélszukkulens tagja, amelynek fajai a száraz dél-afrikai élőhelyeken a levéltest jelentős részét a talajba süllyesztve, kőutánzó megjelenéssel alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez.