Lepismium lumbricoides
| Lepismium lumbricoides | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Rhipsalideae |
| Nemzetség | Lepismium |
| Faj | Lepismium lumbricoides |
| Cereus lumbricoides | |
|---|---|
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Lepismium lumbricoides | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Cereus lumbricoides |
Tudományos név
- Lepismium lumbricoides (Lem.) Barthlott, 1987
elfogadott, érvényes név - Cereus lumbricoides Lem., 1839
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A lumbricoides fajnév a latin lumbricus (giliszta, földigiliszta) szóból és a hasonlóságot kifejező -oides képzőből származik. Jelentése „gilisztaszerű”, ami a növény hosszú, vékony, hengeres hajtásaira utal.
Típus
- Első leírása: Cereus lumbricoides Lem. néven, 1839-ben, Charles Lemaire Cactearum Genera Nova Speciesque Novae című művében, a 60. oldalon.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Wilhelm Barthlott 1987-ben, a Bradleya 5. kötetének 99. oldalán.



A(z) Lepismium lumbricoides szinonimái
- ≡ Cereus lumbricoides, ≡ Rhipsalis lumbricoides, ≡ Ophiorhipsalis lumbricoides
- = Hariota lumbricalis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A Lepismium lumbricoides elágazó, epifiton életmódú, szukkulens kaktusz. Hosszú, vékony, lecsüngő vagy kúszó hajtásai akár 3–4 méteresre is megnőhetnek, miközben átmérőjük megközelítőleg 6 mm. A hajtások hengeresek, megfelelő vízellátás mellett lekerekítettek, nyugalmi állapotban azonban szögletesebbé válhatnak. A növény a hajtásain fejlődő léggyökerek segítségével a fák kérgén vagy más támasztékon is megkapaszkodhat.
A fiatal hajtások areolái kezdetben fehéres gyapjasak, és több merev, sárgásbarna vagy szarvszínű sertét viselnek. A fiatal növedékeken areolánként 5–10 fehéres sertészerű tövis is megjelenhet. Ezek 3–5 mm hosszúak, később a hajtások jelentős részéről lehullanak, így az idősebb hajtások többnyire csaknem tövistelenek.
A növénynek nincsenek valódi, fejlett levelei; fotoszintetizáló feladatukat a zöld hajtások látják el.
Generatív test
Virág
A virágok a hajtások areoláin fejlődnek. A virágok kerékszerűen kiterülők, hozzávetőleg 2 cm hosszúak és 2,5 cm szélesek, kivételesen akár 3,5 cm szélességet is elérhetnek. Színük fehér vagy krémszínű, esetenként zöldes árnyalattal. A virágok illatát egyes leírások narancsvirágéhoz hasonlítják. A virágtakaró rövid csővé egyesülő részekből áll.
- Takarólevelek: A sziromszerű lepellevelek viszonylag kevesen vannak, gyakran mindössze öt darab figyelhető meg. Keskeny-lándzsásak, hegyesek, körülbelül 10–12 mm hosszúak.
- Ivarlevelek: A bibeszál karcsú, zöldes színű, és hosszabb a porzóknál. A bibe négy, szétterülő, zöldes lebenyre tagolódik.
Termés
A termés gömbölyű, húsos bogyó, amely kezdetben vöröses, éretten mély lilás színű lehet. A termésfal csupasz, a terméshús lilás.
- Magja: A magok világosbarnák.
Lepismium lumbricoides képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Természetes elterjedési területe Bolívia, Brazília, Paraguay, Uruguay és Argentína. Brazíliában São Paulo, Paraná, Santa Catarina és Rio Grande do Sul államokból is ismert. Argentínában többek között az északkeleti és északnyugati területeken fordul elő.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szezonálisan száraz erdőkben élő epifiton, amely a fák kérgén telepszik meg, de sziklákon is előfordulhat. A tengerszint közeli területektől körülbelül 1900 méteres magasságig megtalálható. Hosszú, lecsüngő hajtásai és léggyökerei az epifiton életmódhoz alkalmazkodtak.
Kultúrában tartás
Epifiton életmódja miatt termesztésekor a természetes élőhelyét utánzó, jó levegőzésű közeg és a gyökerek megfelelő szellőzése lehet fontos. A pontos hőmérsékleti, öntözési és teleltetési igényekről a felhasznált források nem szolgáltatnak elegendő részletes adatot, ezért ezekre vonatkozó konkrét értékeket nem adok meg.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Lepismium lumbricoides legjellegzetesebb tulajdonsága a rendkívül hosszú, vékony, hengeres, elágazó hajtásrendszer. A hajtások fiatal korban sertészerű töviseket viselnek, az idősebb részek azonban többnyire tövistelenné válnak. Ez a változás, valamint a gömbölyű, vörösből lilásra érő termés segítheti a felismerését.
A Rhipsalis nemzetség egyes fajai szintén hosszú, lecsüngő, hengeres hajtásokat fejlesztenek, ezért a biztos azonosításhoz a virágok, a termések és az areolák tulajdonságait is érdemes figyelembe venni.
Taxonómia és filogenetika
A Lepismium lumbricoides a Cactaceae családba és a Cactoideae alcsaládba tartozik. A Caryophyllales rend tagja, a Rhipsalideae tribuszba sorolják.
A faj eredeti neve Cereus lumbricoides volt, amelyet Charles Lemaire tett közzé 1839-ben. Wilhelm Barthlott 1987-ben helyezte át a Lepismium nemzetségbe. A Plants of the World Online jelenleg elfogadott fajként kezeli.
A korábban használt Rhipsalis lumbricoides, Cereus lumbricoides és Ophiorhipsalis lumbricoides nevek a jelenleg elfogadott taxonómiai kezelésben szinonimák.