Hoya densifolia
| Hoya densifolia | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Asclepiadoideae |
| Nemzetség- csoport |
Marsdenieae |
| Nemzetség | Hoya |
| Faj | Hoya densifolia |
 
| |
- Tudományos név
- Hoya densifolia (Blume) Turczaninow, 1848
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév, a Hoya, Thomas Hoy (kb. 1750–1822) angol kertész tiszteletére lett elnevezve, aki a Northumberland hercegének kertésze volt a Syon House-nál.
A faji jelző, a densifolia, a latin densus (sűrű) és folium (levél) szavakból tevődik össze, utalva a növény sűrűn elhelyezkedő leveleire.
Típus
- Hoya densifolia Turcz.; gyűjtő: Carl Ludwig Blume, hely: Jáva (Indonézia).
- Első leírása: Sperlingia densifolia néven írta le Carl Ludwig Blume a „Museum Botanicum Lugduno-Batavum” című művében (1850, de a kézirat korábbi).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Porphir Kiril Nicolai Stepanowitsch Turczaninow, 1848.
Szinonimák
- Sperlingia densifolia Blume
- Hoya cumingiana auct. non Decne. (gyakran tévesztik össze vele a kereskedelemben)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A növény egy kompakt, bokros növekedésű, nem kúszó vagy csak gyengén kapaszkodó hajtásrendszerrel rendelkező epifiton. A szár fásodó, merev és sűrűn nódusos.
A levelek sűrűn, egymáshoz közel helyezkednek el a száron. A levél lemeze elliptikus vagy ovális, bőrszerű (szukkulens jellegű), sötétzöld színű, a csúcsa röviden hegyezett. A levelek fonákja világosabb. A növény léggyökér képzésére képes a szárcsomóknál.
Generatív test
Virág
A virágzat ernyőszerű, amely a nódusokból ered, és 10–20 virágot tartalmaz. A virágok illatosak, gyakran citrusos aromát árasztanak.
- Takarólevelek: A párta visszahajló, sárga vagy krémsárga színű, felülete finoman szőrözött. A mellékpárta (corona) sárga, középen gyakran vöröses vagy sötétebb folttal, csillag alakú. A sziromlevél hegyes.
- Ivarlevelek: A portokok és a bibe a mellékpárta központi részén helyezkednek el, a bibeszál rövid, a bibe feji része kúpos.
Termés
Hosszúkás, tüszőtermés, amely éretten felnyílik.
- Magja: Kicsi, barna, egyik végén üstököszerű fehér szőrpamaccsal rendelkezik a széllel való terjedéshez.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj őshonos Indonézia területén (különösen Jáva szigetén) és a Fülöp-szigetek bizonyos részein.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben él, mint epifiton növény, a fák ágain megtelepedve. Kedveli a magas páratartalmat és a szórt fényt.
Kultúrában tartás
Kedvelt szobanövény a sűrű lombozata és illatos virágai miatt. Világos, de a közvetlen déli napsütéstől védett helyet igényel. Jó vízáteresztő közegben, mérsékelt öntözés mellett tartható sikeresen. A pangó vizet nem bírja.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Nagyon hasonlít a Hoya cumingiana fajra, amellyel gyakran összetévesztik. A Hoya densifolia levelei általában valamivel nagyobbak, és a virágok szerkezete, valamint a szirmok szőrözettsége alapján különíthető el tőle. Míg a H. cumingiana levelei tömöttebbek, a H. densifolia hajtásai valamivel lazábbak lehetnek.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családba és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik.