Hoya obscura
| Hoya obscura | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Asclepiadoideae |
| Nemzetség- csoport |
Marsdenieae |
| Nemzetség | Hoya |
| Faj | Hoya obscura |
 
| |
Tudományos név
- Hoya obscura (Elmer) Elmer, 1910
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Hoya, Thomas Hoy (1750–1822) angol kertész tiszteletére lett elnevezve, aki a Sion House kertésze volt.
- Az obscura fajnév a latin obscurus (sötét, homályos, bizonytalan) szóból származik. Adolph Daniel Edward Elmer azért választotta ezt a nevet, mert a növény eredeti gyűjtési helyén, a sűrű fülöp-szigeteki erdők árnyas, sötét aljnövényzetében találtak rá, valamint utalhat a virágok színezetének bizonyos variációira is.
Típus
- Hoya obscura Elmer; Adolph Daniel Edward Elmer, Fülöp-szigetek, Luzon szigete, Sorsogon tartomány, Irosin (Mount Bulusan), 1910. május; Típuspéldány helye: PNH (Philippine National Herbarium - megsemmisült), izotípusok: L, NY, US.
- Első leírása: Adolph Daniel Edward Elmer írta le először Adonidia obscura néven a Leaflets of Philippine Botany folyóiratban 1910-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Adolph Daniel Edward Elmer, 1910.
Hoya obscura képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Hoya obscura var. obscura
- Hoya obscura var. cumingii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A Hoya obscura egy gyors növekedésű, kúszó vagy csüngő életmódú epifiton. A szár hengeres, zöld, de erős fényben vöröses árnyalatot ölthet, sima felületű, tapadást segítő léggyökérekkel kapaszkodik.
A levelek húsosak, viaszos textúrájúak, alakjuk az oválistól az elliptikusig terjed. A levélcsúcs kihegyezett, az alapja lekerekített. A levelek színe a fényviszonyoktól függően változik: mélyzöldtől az egészen bronzos-vörösesig, különösen, ha sok közvetlen napfény éri őket. A levél erezete jól látható, gyakran világosabb zöld, ami dekoratív megjelenést kölcsönöz a növénynek.
Generatív test
Virág
A virágzat ernyőszerű (umbella), amely 20-30 apró virágból áll. A virágok rendkívül illatosak, az illatuk a citrusfélékre vagy a friss parfüre emlékeztet.
- Takarólevelek: A lepellevél (vagy sziromlevél) visszahajló, színe a krémfehértől a halvány rózsaszínig vagy sárgásig terjedhet. A párta felszíne finoman szőrözött (puberulus). A mellékpárta (corona) fényes, gyakran sötétebb sárga vagy narancssárga közepű.
- Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a mellékpárta szerkezetébe integrálódtak. A bibeszál rövid, a bibe a virág közepén helyezkedik el.
Termés
Hosszúkás, tüszőtermés, amely éretten felreped.
- Magja: Apró, barna magok, melyek végén repítőszőrök (üstök) találhatók a széllel való terjedés segítésére.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj őshonos a Fülöp-szigeteken, különösen Luzon szigetén (Sorsogon, Laguna tartományok).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Trópusi esőerdők lakója, ahol epifiton módon a fák ágain él. Kedveli a magas páratartalmat és a szűrt fényt, de jól alkalmazkodik a változó fényviszonyokhoz.
Kultúrában tartás
Népszerű szobanövény, mivel viszonylag könnyen tartható. Kedveli a világos helyet; levelei napfény hatására gyönyörű vörösre színeződnek. Mérsékelt öntözést igényel, két öntözés között hagyni kell a talaj felső rétegét kiszáradni. Jó vízáteresztő közegbe ültessük.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlít a Hoya siariae fajhoz, de a Hoya obscura levelei általában szélesebbek és az erezetük hangsúlyosabb. Virágai kisebbek és az illatuk jellegzetesen citrusos, szemben más fajok édesebb illatával.