Acharagma aguirreanum
| Acharagma aguirreanum | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Cactinae |
| Nemzetség | Acharagma |
| Faj | Acharagma aguirreanum |
 
| |
Tudományos név
- Acharagma aguirreanum (Glass & R.A.Foster) Glass, 1997
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, az Acharagma a görög a- (fosztóképző, nélkül) és charagma (bevágás, árok) szavakból származik, utalva arra, hogy a szemölcsök felső felületén hiányzik a kaktuszfélék több rokon nemzetségére (például Coryphantha) jellemző barázda.
- A faji jelzőt, az aguirreanum-ot Gustavo Aguirre Leopoldo tiszteletére adták, aki jelentős szerepet játszott a mexikói kaktuszflóra kutatásában.
Típus
- Acharagma aguirreanum; Gyűjtő: Charles Edward Glass és Robert Alan Foster, hely: Mexikó, Coahuila, Sierra de la Paila.
- Első leírása: Gymnocactus aguirreanus néven írta le Charles Edward Glass és Robert Alan Foster 1972-ben a Cactus and Succulent Journal (US) folyóiratban (44: 80).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Charles Edward Glass, 1997.
Acharagma aguirreanum képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Acharagma aguirreanum szinonimái
- ≡ Gymnocactus aguirreanus, ≡ Thelocactus aguirreanus, ≡ Escobaria aguirreana
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A szár magányos, ritkán sarjadó, félig a talajba süllyedő, nyomott gömb alakú, magassága 3-5 cm, átmérője 5-7 cm. Színe sötétzöld vagy sárgás-bronzos. A szár felületét húsos, tompa, piramis alakú szemölcsök borítják, amelyek hossza kb. 5 mm. Az axillák gyengén gyapjasak. Az areolák a szemölcsök csúcsán találhatók, fiatalon gyapjasak, később lecsupaszodnak. A tövisek sűrűn borítják a növényt; a peremtövis száma 13-22, hosszuk 8-15 mm, sárgás-fehér vagy barnás színűek, sugárirányban állnak. A középtövis száma 2-6, ezek valamivel erősebbek és sötétebbek, gyakran nehéz őket megkülönböztetni a peremtövisektől. A gyökérzet vaskos karógyökér.
Generatív test
Virág
A virág a hajtáscsúcson, a fiatal szemölcsök areoláiból fejlődik, tölcsér alakú, hossza és átmérője kb. 15-20 mm. Színe krémszínű, sárgás vagy halvány sárgás-vöröses, gyakran sötétebb középsávval a lepleken.
- Takarólevelek: A lepellevél lándzsás, hegyes. A külső lepellevél barnás-vöröses árnyalatú, a belső lepellevél sárgás.
- Ivarlevelek: A porzószálak sárgák, a portokok sárgák. A bibeszál krémszínű, a bibe sárga.
Termés
A termés húsos, de beérve kiszáradó, zöldes-lilás vagy bronzszínű, kb. 10-12 mm hosszú.
- Magja: Fekete, tojásdad, kb. 1 mm hosszú, finoman pontozott felszínű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Ez a faj endemikus Mexikó területén, kizárólag Coahuila államban, a Sierra de la Paila hegységben található meg.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Mészkősziklákon és törmelékes lejtőkön él a sivatagi matorral növényzetben, 1500-1900 méter tengerszint feletti magasságban. Rendkívül ritka faj, populációja veszélyeztetett.
Kultúrában tartás
Az Acharagma aguirreanum gyűjteményekben viszonylag ritka, lassú növekedésű faj. Ásványi alapú, nagyon jó vízáteresztő talajt igényel, mivel a karógyökér fokozottan érzékeny a pangó vízre. A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést, télen teljesen száraz és hűvös körülményeket igényel. Fényigénye nagy, de a legforróbb nyári napokon a délutáni árnyékolást meghálálja.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Legközelebbi rokona az Acharagma roseanum, amelytől azonban elválik virágszíne (sárgás vs. rózsaszínes) és a test formája (nyomott gömb vs. hengeresebb) alapján. Az Escobaria nemzetség tagjaitól a szemölcsökön futó barázda teljes hiánya különíti el.
Taxonómia és filogenetika
Az Acharagma nemzetség filogenetikailag a Cacteae tribusz tagja, és bár korábban az Escobaria vagy Thelocactus nemzetségbe sorolták, a molekuláris vizsgálatok megerősítették önálló nemzetség státuszát, amely morfológiailag átmenetet képez a sűrű szemölcsös és a bordázottabb kaktuszok között.