Echeveria subcorymbosa
| Echeveria subcorymbosa | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Saxifragales |
| Család | Crassulaceae |
| Alcsalád | Sempervivoideae |
| Nemzetség- csoport |
Sedeae |
| Alnemzetség-csoport | Sedinae |
| Nemzetség | Echeveria |
| Faj | Echeveria subcorymbosa |
Tudományos név
- Echeveria subcorymbosa Kimnach, 1994
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Atanasio Echeverría y Godoy mexikói növényfestő és botanikai illusztrátor tiszteletére lett adva.
- A fajnév latin–ógörög szóösszetétel (sub = alatti, korymbos = sátor- vagy bogernyős virágzat), amely a virágzat jellegére, illetve a levelek elhelyezkedésére utal.
Típuspéldány
- Első leírása: Cactus and Succulent Journal of America 66: 11–15, 1994.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A növény teljesen sima felszínű. A rövid törzs rendszerint 3 cm hosszú, ritkábban akár 5 cm-nél hosszabb is lehet, vastagsága 5–8 mm. Az epidermisz barna színű.

Levélrózsa
A levélrózsa lapos vagy enyhén homorú, amit a felfelé hajló levelek alakítanak ki. Átmérője általában 4–6 cm (ritkán már 3 cm-től), 20–35 levélből álló, tömött szerkezetű.
Levél
A levelek fordított tojásdad vagy lapát alakúak.
- Méret: 1,5–3 cm hosszúak; legnagyobb szélességük 8–25 mm, a tövüknél kb. 6 mm; vastagságuk 5–7 mm, az alap közelében kb. 4 mm.
- Csúcs: elhegyesedő, rendkívül kicsi (kb. 1 mm vagy annál kisebb), vöröses csúccsal.
- Felület: a felső oldal sima; a levélcsúcstól kb. 3 mm-re hirtelen vagy fokozatosan visszahajló.
- Szín: egyszínű vagy enyhén fényes, hamvas kékesszürke.
- Fonák: sűrűn vörös foltokkal tarkított.
- Szél: enyhén lekerekített, rendszerint vöröses színű.
- A levelek csúcsi felén mindkét oldalon gyengén bordázottak.

Generatív test
Virágzat
A virágzati tengely 4,5–8 cm, ritkábban akár 11 cm hosszú. Az alapnál 2–4 mm vastag, a csúcs közelében kb. 3 mm. Színe szürkés rózsaszín vagy vörös.
- A tengelyen 6–12 levél található.
- A szárlevelek alakja az elliptikustól a fordított tojásdadig változik; csúcsuk hegyes, tompán karmos alappal.
- Méretük 8–15 mm hosszú, 4–7 mm széles, 2–5 mm vastag.
- Színük kékesfehér, gyakran rózsaszínes árnyalattal.
Virág
A virágzat 3–12 virágból álló fürt. A hosszú alsó virágkocsányok miatt kezdetben sátorozó jellegű.
- Virágkocsány: kezdetben majdnem vízszintes, később közel felálló; vastagsága 1,5–2 mm; hossza 10–15 mm, a legalsó elérheti a 3 cm-t.
- Minden virágkocsányon 1–3 murvalevél található.
- Csészekorong: 4–5 mm széles.
- Csészelevelek: felemelkedők, a pártától 1–2,5 mm távolságban állnak; alakjuk tojásdadtól háromszögű-lándzsásig változik; 5–11 mm hosszúak és 2–3 mm szélesek, kb. 1–1,5 mm vastagok, csúcsuk vöröses.
- Párta: tojásdad, ötszögletű, oldala lapos vagy enyhén csatornás; 8–14 mm hosszú, 6–8 mm vastag, nyíláskor 3–4 mm széles.
- A sziromlevelek a csúcs felé hirtelen kiszélesednek, hosszúkásak, nagyon lágyak, kb. 3–4 mm szélesek.
- Csúcsuk gyakran tompa, legfeljebb 0,5 mm hosszú heggyel.
- A hátoldalon enyhén bordázottak; a hátoldal alsó kétharmada vöröses narancsszínű, a csúcsi harmad vagy fél sárga.
- A párta belsejében keskeny csatorna és vöröses nektárüreg található, amely kb. 1,5 mm széles.
Ivarlevelek
- A porzószálak sárgák vagy csak a csúcsuk felé sárgásak.
- Az epipetális porzók a nektárüreg alsó oldalán illeszkednek, lapítottak, kb. 4 mm hosszúak és 0,8 mm szélesek.
- Az anteszepális porzók kb. 0,5 mm hosszan összenőttek, kúpos alakúak, kb. 5 mm hosszúak és 0,6 mm vastagok.
- A portokok sárgák, kb. 1,5 mm hosszúak és 0,6 mm vastagok.
- A nektáriumok fehéresek, kb. 1,5 mm szélesek és 0,5 mm vastagok.
- A termőtáj 5,5–7 mm magas és 4,5–5 mm vastag, az alapnál kb. 3 mm.
- Felső része sárgás, alsó része fehéres.
- A termőlevelek felállók, kissé összenyomottak, hengeresek, a végek felé elkeskenyedők.
- A bibeszál kb. 2 mm hosszú, rózsaszínes, a csúcs felé elvékonyodó.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, Oaxaca állam északi része.
- Két ismert élőhelye van: a Laguna Encantada feletti terület és Tlacotepec városától keletre.
A Laguna Encantada egy kis tó egy gipsz/anhidrit kőzetből álló hegy alatt. A gipszrétegek vastagsága változó, néhány centimétertől akár több száz méterig terjedhet. A csapadék a domborzati viszonyok és a gyér növényzet miatt gyorsan lefolyik, a kis tó azonban még hosszabb száraz időszakok végén sem szárad ki teljesen.
A környéken valószínűleg vízzáró kőzetréteg (például agyag vagy cementált homokkő) található. A tágabb környezet vegetációja valamivel dúsabb, ami arra utal, hogy a faj előfordulása erősen lokális lehet.
A második élőhely Tlacotepectől keletre található, ahol a növények a Laguna Encantada környéki populációnál mintegy kétszer nagyobbra nőnek.
Kultúrában tartás
A faj levelei feltűnően hamvas, égkék színűek, amelyek erős napfényben bíborvörös foltos árnyalatot kaphatnak.
Tartása általában nem okoz nehézséget, a szokásos pozsgás talajkeverékekben jól fejlődik. Kifejezetten napfénykedvelő faj, és jellegzetes alakját is inkább visszafogott, „rideg” nevelés mellett tartja meg.
Ez kevesebb öntözést és napos elhelyezést jelent a legtöbb Echeveria fajhoz képest. Virágait rendszeresen hozza, de magot nehezen érlel.
Szaporítás
A növény bőségesen sarjadzik, ezért legkönnyebben a sarjak leválasztásával szaporítható.
Szerzők
- Kép: Elhart Zsolt
- Szöveg: Elhart Zsolt és Bodorkós Zsolt
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Pozsgásgyűjtők – Pozsgások 78. kártya