Ferocactus santa-maria

Ferocactus townsendianus
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Ferocactinae
Nemzetség	Ferocactus
Faj	Ferocactus townsendianus

Ferocactus santa-maria
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Ferocactus townsendianus
Rendszertani besorolás
Faj	Ferocactus santa-maria

Tudományos név

• Ferocactus townsendianus Britton & Rose, Cactaceae 3: 127. 1922 sec. Guzmán Cruz & al. 2003
  elfogadott, érvényes név
• Ferocactus santa-maria Britton & Rose , Cactaceae 3: 131. 1922
  szinonima név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév Ferocactus a latin ferox (= vad, kegyetlen) szóból származik, utalva az erős, robusztus tövisekre.
• A fajnév santa-maria az élőhelyére, a mexikói Santa María-öbölre utal.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont: az első példányt Joseph Nelson Rose gyűjtötte 1911-ben a Santa María-öbölnél
• Első leírás: Britton & Rose, The Cactaceae 3: 131. 1922

A(z) Ferocactus townsendianus szinonimái

• (A(z) Ferocactus santa-maria a(z) Ferocactus townsendianus szinonimája)*

• ≡ Ferocactus peninsulae var. townsendianus, ≡ Ferocactus peninsulae subsp. townsendianus
• = Echinocactus santa-maria, ≡ Ferocactus santa-maria, ≡ Ferocactus townsendianus var. santa-maria, ≡ Ferocactus peninsulae var. santa-maria, ≡ Ferocactus peninsulae subsp. santa-maria

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Fotó: Papp László

Hajtás, szár

Magános növekedésű faj. Fiatalon gömb alakú, később megnyúlt, oszlopossá válik. Elérheti a 70 cm-es magasságot és a 25 cm-es átmérőt. A növénytest színe gyakran kékes árnyalatú.

Bordák és szemölcsök

A bordák száma általában 13, tompák, lekerekített élűek, egyenes lefutásúak, időnként enyhén dudoros felszínűek.

Areolák

Az areolák nagyok, kb. 2 cm hosszúak és 1,2 cm szélesek, sárgásbarna gyapjas borításúak.

Tövisek

A tövisek erőteljesek, jól elkülönülnek.

Fotó: Papp László

• Középtövisek: 4 darab, szürkés színűek, egyenesek, gyűrűsen barázdáltak, akár 4,5 cm hosszúak; az alsó tövis hosszabb és lapított, vége gyakran hajlott, de nem horgas
• Peremtövisek: kb. 15 darab, sugárirányban állók; a felső-oldalsó tövisek vékonyabbak, világosabbak, gyakran fehérek; az alsók a középtövisekhez hasonlóak

A virágzó areolákban extraflorális „mirigy-tövisek” is kialakulhatnak.

Generatív test

Virág

A virágok nagyok, feltűnőek.

• Méret: kb. 6 cm hosszúak és 7 cm átmérőjűek

• Szín: sárga

• Külső lepellevelek: spatula alakúak, kb. 3 cm hosszúak, halvány barnás csíkkal

• Belső lepellevelek: hosszúkás lándzsásak, kb. 4,5 cm hosszúak

• Porzók: nagy számban, sárga vagy rózsaszín színűek

• Bibe: sárga, kb. 3,5 cm hosszú

A magház pikkelyei zöldek, egymást fedők, szélük szőrös.

Termés

A termés húsos, éretten sárga.

• Méret: kb. 5 cm hosszú és 3,5 cm széles
• Mag: sötétbarna vagy fekete, vese alakú, kb. 2,5 mm hosszú

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Mexikóban, a Kaliforniai-félsziget déli, nyugati részén, kizárólag a Santa María-öböl környékén.

• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: kopár, sziklás, meredek hegyoldalakon él, elszórtan előfordulva. Társnövényei között megtalálhatók más szárazságtűrő kaktuszok és pozsgások.

Kultúrában tartás

A termesztésben viszonylag korán virágzó Ferocactus faj. Már kb. 10 cm-es méret elérésekor képes virágozni. Rövidnappalos növény, ezért virágzása rendszerint ősszel következik be.

Fényigénye nagy, napos helyen fejlődik a legjobban. A hűvös, csapadékos őszi időjárás azonban gátolhatja a virágok kinyílását.

Fagypont közeli hőmérsékletet tartósan nem visel el, ezért télen fagymentes teleltetést igényel. Talajjal szemben nem különösebben igényes, de jó vízáteresztő közeg szükséges. Öntözése a vegetációs időszakban mérsékelt, 2–3 hetenként ajánlott.

Magról viszonylag könnyen szaporítható, megfelelő tartás mellett 8–10 éves korban válik virágzóképessé. Oltása nem ajánlott, mert a növény elveszíti természetes alakját és töviszettségét.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj elkülönítése nem mindig egyértelmű; gyakran a Ferocactus peninsulae egyik változataként kezelik. Jellegzetes a viszonylag kisebb termet és a tiszta sárga virág.

Taxonómia és filogenetika

A fajt Rose már 1919-ben említette, de a hivatalos leírást Brittonnal közösen 1922-ben publikálták. Később több szerző változatként kezelte, különösen a Ferocactus peninsulae-val való rokonsága miatt.

Rendszertani helyzete ma sem teljesen egységesen megítélt.

Szerzők

• Szöveg: Tóth Norbert
• Kép: Papp László
• Szerkesztette és lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 15. kártya