Graptopetalum bellum
Megjelenés
| Graptopetalum bellum | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Saxifragales |
| Család | Crassulaceae |
| Alcsalád | Sempervivoideae |
| Nemzetség- csoport |
Sedeae |
| Alnemzetség-csoport | Sedinae |
| Nemzetség | Graptopetalum |
| Faj | Graptopetalum bellum |
Tudományos név
- Graptopetalum bellum (Moran & J.Meyrán) DRHunt
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Graptopetalum latinosított ógörög eredetű, jelentése „festett szirmú”, a virág feltűnő színezetére utal.
- A fajnév bellum latin eredetű, jelentése „szép”, amely a növény látványos, kitárulkozó virágaira utal.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Alfred B. Lau, Mexikó, Sierra Obscura, 1972.
- Első leírása: Moran et Meyran, Cactaceas y Suculentas Mexicanas 4. 1974.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: D. Hunt, 1980.
Szinonimák
- Tacitus bellus Moran & J.Meyrán in Cact. Suc. Mex. 19: 77 (1974)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
- Évelő, kis termetű pozsgás növény, rövid szárú, tőlevélrózsát képez.
- A rozetta magassága 1–4 cm, átmérője általában 4–12 cm, kedvező körülmények között akár 15 cm is lehet.
Levelek
- A levelek húsosak, széles lapátszerűek, csúcsuk rövid, 1–2 mm-es hegyben végződik.
- Színük szürkészöld, gyakran vöröses árnyalattal.
- Spirálisan rendeződnek, egymást 6–10 sorban fedik zsindelyszerűen.
- Az alsó levelek 12–25(30) mm hosszúak és 10–15 mm szélesek, a felső levelek fokozatosan kisebbek.
Generatív test
Virágzat
- Tavasszal fejlődő, alacsony virágzati tengely, amely egy rozettán rendszerint 2–3, ritkán több példányban jelenik meg.
- A virágzati tengely többszörösen villásan elágazik.
- Az alsó harmad gyakran bronzos elszíneződésű.
- Apró fellevelek találhatók rajta (3–4 mm hosszúak, kb. 1 mm szélesek).
- A bimbók ötélűek, hegyben végződők.
Virág
- A virágok felfelé állók, csillag alakúak, kb. 2 cm átmérőjűek.
- Lepellevelek: 5 darab, szabadon állók, lándzsás alakúak, kb. 10 mm hosszúak és 5 mm szélesek, középen sötétebb hosszanti sávval.
- Színük a rózsaszín és piros különböző árnyalatai, erős fényben halványodhat; ritkán fehér virágú alakok is előfordulnak.
- Ivarlevelek:
- porzószálak száma 10, világos rózsaszínűek, kb. 10 mm hosszúak,
- portokok 1–2 mm-esek, gömbölydedek, halványsárgák,
- bibeszál jelen van,
- bibe jól fejlett.
- A virágok öntermékenyülők.
Termés
- Többmagvú tüszőtermés.
- Magja: apró, barna színű, kb. 0,6 mm hosszú, 0,2–0,3 mm széles és vastag.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Észak-Mexikó (Sierra Obscura), valamint az Egyesült Államokban Arizona állam.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Hegyes, sziklás vidékeken él, gyenge minőségű, köves talajokon, erdőszéleken és cserjésekben. Félárnyékos környezetet kedvel. Társulásban gyakoriak különböző Echinocereus, Mammillaria és Echeveria fajok.
Kultúrában tartás
- Könnyen nevelhető pozsgás növény.
- Jó vízáteresztő, akár meszes talajban fejlődik a legszebben, humuszosabb közeg sem árt.
- Fényigényes, de a szűrt fényt, mozgó árnyékot kedveli.
- Nyáron mérsékelt, rendszeres öntözést igényel.
- Télen szárazon tartva jól tűri a 1–5 °C közötti hőmérsékletet.
- Tavasszal fokozatos öntözéssel indítható fejlődésnek.
- Szaporítása magról és levéldugványról egyaránt könnyű.
- Levéldugványozásnál a vágási felületet 10–14 napig szárítani kell.
- A levelek törékenyek, átültetéskor óvatosság szükséges.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
- Megjelenésében hasonlít az Echeveria és Sempervivum fajokra, de azoknál laposabb, szélesebb rozettát képez.
- Virágai feltűnően nagyok és élénk színűek a növény méretéhez képest.
- A Graptopetalum és Echeveria fajok között természetes hibridek gyakran előfordulnak.
Taxonómia és filogenetika
- A fajt eredetileg a Tacitus nemzetségbe sorolták monotipikus taxonként.
- Később morfológiai és fiziológiai vizsgálatok alapján visszakerült a Graptopetalum nemzetségbe (D. Hunt, 1980).
- A Crassulaceae család Echeverioideae alcsaládjába tartozik.
Egyéb
- A fajt Alfred B. Lau fedezte fel 1972-ben a Sierra Obscura területén.
- Természetes élőhelyén a közeli rokonság miatt könnyen hibridizálódik Echeveria fajokkal.
Szerzők
- Szöveg: Ficzere Miklós
- Kép: Papp László
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 23. kártya