Lithops hallii

Tudományos név

A nemzetségnév Lithops az ógörög lithos („kő”) szóból származik, jelentése „kőszerű”.
A fajnév hallii Harry Hall angol gyűjtő, termesztő és megfigyelő nevét őrzi.

Többnyire kétfejű, de idővel nagyobb, terjedelmes telepeket is képezhet. A test egy levélpárból áll, amely részben a talajba süllyed.

Felülnézetben széles ovális alakú. Mérete 20–30 mm hosszú és 14–22 mm széles. Felső felszíne sík. A levelek közötti hasíték keskeny és zárt.

A felszín egyenetlen, apró kiemelkedő „szigetekkel” tagolt. Az ablak finoman hálózatos szerkezetű. A széleken gyakran vöröses vonalkák figyelhetők meg. Színe változatos: barnás, szürkés, zöldes vagy akár majdnem fehér árnyalatú.

A virágok fehér színűek, kb. 30 mm átmérőjűek. Többnyire október hónapban nyílnak.

Földrajzi elterjedés: Dél-afrikai Köztársaság, a Britstown–Grondneus–Hopetown háromszög területe, az Orange folyó mentén.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:

- A var. hallii elsősorban meszes talajokon, de homokkő alapkőzeten is előfordul.
- A var. ochracea kvarciton és pegmatiton él.

A két változat elterjedési területe részben átfedi egymást, de a var. ochracea inkább északabbra, a var. hallii inkább délebbre fordul elő.

Laza szerkezetű, jó vízáteresztő talaj szükséges. Semleges vagy enyhén savanyú közegben jól nevelhető. Tavasztól őszig napos, télen is világos helyet igényel. Vegetációs időszakban 20–30 °C, télen kb. 10 °C az ideális. Télen szárazon tartandó. Tavasszal az öntözés fokozatosan növelhető. Ősszel a vízigény csökken, de virágzásig még szükséges az öntözés. Szaporítása elsősorban magvetéssel történik. A magok fényen, 15–25 °C között csíráznak, kb. 5 nap után. Az első virágzás általában 4–5 éves korban várható.

Finoman hálózatos mintázatú ablakfelület és vöröses szegélydíszítés jellemzi. A változatos színeződés és a zárt hasíték alapján jól elkülöníthető. Közeli rokonságban áll a Lithops julii és Lithops salicola csoporttal.