Gymnocalycium buenekeri

Gymnocalycium buenekeri
; Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.; Az érvényes leírást lásd itt:; Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri
Rendszertani besorolás
Faj	Gymnocalycium buenekeri

Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium horstii
Alfaj	Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri

Tudományos név

Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri (Swales) PJBraun és Hofacker in Schumannia 3: 188. 2002 mp. Charles 2009
elfogadott, érvényes név
Gymnocalycium buenekeri Swales kaktuszokban. Succ. J. Gr. Brit. 40(4): 97. 1978
szinonima név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög gymnos (meztelen) és calyx (kehely) szavakból származik, a virág csupasz kelyhére utal.
A fajnév Heinz Bueneker nevét őrzi.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: kultúrából származó növény, holotípus az angliai Kew Garden Botanikus Kert herbáriumában
Első leírása: Cact. Succ. Journal Gr. Brit. 40(4): 97–100, 1978.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: G. Swales

A(z) Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri szinonimái

(A(z) Gymnocalycium buenekeri a(z) Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri szinonimája)*

≡ Gymnocalycium buenekeri, − Gymnocalycium horstii var. buenekeri

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kezdetben magános, később sarjakat fejlesztve kisebb-nagyobb telepeket alkot. Teste lapított gömbtől rövid hengeres formáig változik. Magassága legfeljebb 15 cm, átmérője 10 cm vagy több. Epidermisze sötét, tompa zöld.

Szemölcsök

Nem fejlettek, a test bordákra tagolt.

Areolák

A bordák középvonalában helyezkednek el. Fiatalon fehér vagy világossárga gyapjú borítja őket, amely később megszürkül és kihull. Az areolák között sekély rovátka figyelhető meg.

Tövisek

Középtövis: nincs
Peremtövis: 3–5 darab, erősek, merevek, kissé hajlékonyak, kb. 2,5 cm hosszúak, színük sárga, később barnás vagy szürkés árnyalatúvá válik

Generatív test

Virág

A virágok csúcsközeli areolákból fejlődnek, teljes nyílásban kb. 4,5 cm hosszúak és 6,5 cm átmérőjűek.

Lepellevelek: csésze és párta nem különül el élesen; színük barackrózsaszíntől pirosas rózsaszínig terjed, gyakran sötétebb középcsíkkal
Ivarlevelek: porzószálak halványsárgák, portokok barnás rózsaszínűek, bibeszál világoszöld, bibe fehér, 9 karéjra osztott

Termés

Ovális, 5–6 cm hosszú, 3–4 cm széles, lédús, fehéres pulpájú.

Magja: kb. 1,3 × 1,2 mm-es, barnásfekete, gödrösen pontozott felszínű

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Brazília, Rio Grande do Sul állam
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 300–450 m magasságban, dombos vidéken, füves sztyeppén él. Alapkőzete diabáz és bazaltláva, talaja kavicsos, törmelékes, homokos. Évi csapadék 1200–1300 mm.

Kultúrában tartás

Félárnyékos, mozgó árnyékú környezetet kedvel, napi 6–8 óra megvilágítás elegendő számára. Jó vízáteresztő, enyhén savanyú talajt igényel, mely humuszt és ásványi anyagokat (pl. gránit, bazalt) is tartalmaz. Nyáron a párásítást meghálálja. Öntözése mérsékelt, csak kiszáradt talajnál. Ősszel fokozatosan csökkentendő, majd teljesen megszüntetendő. Télen 6–8 °C-on, teljesen száraz körülmények között teleltetendő. Magról szaporítható, de lassan fejlődik; sarjak leválasztásával gyorsabban szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Közeli rokona a Gymnocalycium horstii, melytől erősebb tövisei, sötétebb epidermisze és élénkebb rózsaszín virágai különböztetik meg.

Taxonómia és filogenetika

A faj a Cactoideae alcsalád Trichocereeae törzsébe tartozik. H. Till (2001) rendszere szerint a Gymnocalycium nemzetségen belül a Microsemineum alnemzetség, Microsemineum szekció, Macrosemineum alszekció és Multiflora sorozat tagja.

Egyéb

A fajt először A. F. Buining írta le Gymnocalycium horstii var. buenekeri néven (1970), azonban a holotípus hiánya miatt ez a név érvénytelen. Érvényes leírását és faji rangját G. Swales adta meg 1978-ban.

Szerzők

Szöveg: Ficzere Miklós
Kép: Papp László
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 64. kártya