Ugrás a tartalomhoz

Gymnocalycium horstii

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. április 4., 15:34-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium horstii Buining in Kakteen And. Sukk. 21: 162. 1970 sec. Charles 2009 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' ógörög szóösszetétel; a gymnos jelentése „meztelen, csupasz”, a calycium pedig a calyx („kehely”) szóból származik, így jelentése: csupasz kehelycső. * A '''fajnév''' '''Leopold Horst''' (1918–1987) brazil kaktu…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Gymnocalycium horstii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Gymnocalyciinae
Nemzetség Gymnocalycium
Faj Gymnocalycium horstii
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Gymnocalycium horstii Buining in Kakteen And. Sukk. 21: 162. 1970 sec. Charles 2009
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév ógörög szóösszetétel; a gymnos jelentése „meztelen, csupasz”, a calycium pedig a calyx („kehely”) szóból származik, így jelentése: csupasz kehelycső.
  • A fajnév Leopold Horst (1918–1987) brazil kaktuszkutató és gyűjtő nevét őrzi.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Brazília, Rio Grande do Sul állam; L. Horst és W. Uebelmann gyűjtése (HV 79), Utrecht Egyetem Herbáriuma.
  • Első leírása: Kakteen und andere Sukkulenten 21(9): 162–165 (1970).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Buining (1970).

A(z) Gymnocalycium horstii szinonimái

  • Nincsenek szinonimák.
Fotó: Papp László
Fotó: Papp László

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kezdetben magános, később sarjképző, így különböző méretű telepeket alkothat. Hajtása sokáig gömb alakú, később megnyúlhat. Magassága és átmérője elérheti a 20 cm-t. Epidermisze fényes zöld.

Szemölcsök

Nem különülnek el, a bordák szélesen lekerekítettek, tagolatlanok.

Areolák

A bordák középvonalán helyezkednek el, egymástól kb. 3 cm-re. Oválisak, kb. 5 × 4 mm-esek, felületük filces. Bordánként 3–4 areola található.

Tövisek

  • Középtövis: nincs.
  • Peremtövis: általában 5 db, 3 cm hosszúak, merevek, egyenesek vagy kissé hajlottak. Egy lefelé irányul, a többi oldalra áll. Színük sárgásfehér.

Generatív test

Virág

Nagyméretű, akár 11 cm hosszú és átmérőjű. Teljes napfényben nyílik ki.

  • Lepellevelek: csésze és külső lepellevelek rózsaszínes pikkelyekkel; párta sziromlevelek krémfehértől lilás rózsaszínig, gyakran rózsaszín középcsíkkal, lándzsásak, hegyes végűek.
  • Ivarlevelek: porzószálak világossárgák, portokok szintén világossárgák, bibeszál kb. 30 mm hosszú, bibe világossárga, 9 karéjra tagolt.

Termés

Ovális, kékeszöld bogyó, fehér, lédús pulpával, éretten hosszirányban felreped.

  • Magja: közel gömb alakú, sapkaszerű, 1,2–1,5 mm-es, matt fekete vagy sötétbarna, finoman pontozott felszínnel.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Brazília, Rio Grande do Sul állam, Cacapava körzete.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: elszigetelt élőhelyeken, füvek és cserjék között, gyakran azok árnyékában nő.

Kultúrában tartás

Könnyen tartható, hálás növény. Félárnyékos, szórt fényű helyen is jól fejlődik, napi 6–8 óra fény elegendő. Igényli a friss levegőt, de a tűző napsütést kerülni kell. Talaja jó vízáteresztő, enyhén savanyú kémhatású, ásványi anyagokban és humuszban gazdag legyen. Tavasszal a növekedés megindulásakor kezdjük az öntözést, nyáron bőségesebb vízellátást igényel. Ősszel fokozatosan csökkentsük az öntözést, majd télre teljesen szárazon, 6–8 °C-on teleltessük. Sarjakról és magról egyaránt könnyen szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj nagy, feltűnő virágairól és viszonylag kevés, de erős töviseiről könnyen felismerhető. Közel áll a Gymnocalycium buenekeri-hez, de attól nagyobb termete, világosabb virága és eltérő töviszete különíti el.

Taxonómia és filogenetika

A Cactoideae alcsalád Trichocereeae nemzetségcsoportjába tartozik. H. Till (2001) rendszere szerint a Microsemineum alnemzetség, Microsemineum szekció, Macrosemineum alszekció, Multiflora fajsor tagja. Korábban leírt változatai ma nem elfogadottak, a fajnak jelenleg nincs elismert infraspecifikus taxonja.

Egyéb

A faj természetes körülmények között viszonylag kevés magot érlel, ezért természetes szaporodása korlátozott. Élőhelyén akár több napig nyitva maradó virágai különösen látványosak.

Szerzők

  • Szöveg: Ficzere Miklós
  • Kép: Papp László
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 66. kártya