Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Adenia

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. április 6., 08:32-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Adenia Forssk. (1775)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetség neve, az ''Adenia'', az arab ''aden'' szóból származik, amely a jemeni '''Áden''' városára és a környező régióra utal, ahol a típusfajt először gyűjtötték. '''Peter Forsskål''', a dán-norvég botanikus 1775-ben publikálta a nevet a ''Flora Aegyptiaco-Arabica'' című művében. Az etimológia szorosan összefügg a görög…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Adenia Forssk.

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Rosids
Klád Fabids
Rend Malpighiales
Család Passifloraceae
Alcsalád Passifloroideae
Nemzetség-
csoport
Passifloreae
Nemzetség Adenia

Tudományos név

  • Adenia Forssk. (1775)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetség neve, az Adenia, az arab aden szóból származik, amely a jemeni Áden városára és a környező régióra utal, ahol a típusfajt először gyűjtötték. Peter Forsskål, a dán-norvég botanikus 1775-ben publikálta a nevet a Flora Aegyptiaco-Arabica című művében. Az etimológia szorosan összefügg a görög aden (mirigy) szóval is, ami a botanikai latinban gyakori, és a családra jellemző extraflorális nektáriumokra (mirigyekre) is utalhat, de a nemzetségnév elsődlegesen földrajzi eredetű.

Típus

  • Adenia digitata (Harv.) Engl.; Gyűjtő: Peter Forsskål, Jemen, 1763.
  • Első leírása: Forsskål, P. (1775): Flora Aegyptiaco-Arabica 77.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Peter Forsskål 1775.
Adenia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az Adenia nemzetség tagjai rendkívül változatos morfológiájú növények: többségük évelő, fásodó kúszónövény, de sok fajuk kifejezetten pozsgás életmódot folytat. A hajtás gyakran kacsok segítségével kapaszkodik, melyek a virágzat módosulásai. A szár sok fajnál (pl. Adenia globosa) vaskos, zöld, fotoszintetizáló kaudexet alkot, amely vizet tárol. A gyökér vagy gyökérzet szintén gyakran gumósan megvastagodott. A levél állása szórt, formája a teljes épségűtől a tenyeresen szeldeltig változik. Jellegzetes bélyeg a levelek alapjánál vagy a levélnyélen található egy vagy két feltűnő mirigy (extraflorális nektárium).

Generatív test

Virág

A virágzat általában hónalji helyzetű csimbók vagy magányos virág. A növények általában kétlakiak (dioikusak). A virág harang vagy tölcsér alakú, színe a zöldestől a sárgásig terjed.

  • Takarólevelek: A csésze 5 összeforrt csészelevélből áll, a párta 5 apró sziromlevélből épül fel, amelyek a vacokkehely falához nőnek.
  • Ivarlevelek: A hím virágokban 5 porzószálak találhatók, amelyek gyakran az alapjuknál összeforrnak, a portokok hosszirányban nyílnak. A női virágokban a termő felső állású, a bibeszál rövid vagy hiányzik, a bibe pedig 3 ágú és rojtos.

Termés

A termés három kopáccsal nyíló, bőrszerű vagy húsos toktermés, színe gyakran élénkpiros vagy sárga.

  • Magja: A magok feketék, kemények, gödrös felszínűek, és húsos, fehéres maglepel (arillus) veszi körül őket.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség központja az óvilági trópusokon található: a legtöbb faj Madagaszkár szigetén és Afrika szubszaharai területein (pl. Kenya, Tanzánia, Etiópia, Dél-afrikai Köztársaság) él, de előfordulnak képviselőik Délkelet-Ázsia (pl. Thaiföld, Indonézia) és az ausztrál kontinens északi részein is.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
  • Száraz szavannák, félsivatagok és tüskés bozóterdők lakói.
  • Számos faj geofiton életmódot folytat, a száraz évszakot a föld alatti gumóba visszahúzódva vészeli át.
  • A kaudexes fajok gyakran sziklák között, litofiton módon vagy nyílt területeken élnek.

Kultúrában tartás

Az Adenia nemzetség pozsgás fajai (pl. Adenia globosa, Adenia pechuelii, Adenia spinosa) nagyra értékeltek a gyűjtők körében különleges törzsformájuk miatt. Tartásuk során fontos a jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag szubsztrát. Fényigényesek, de a fiatal példányok a tűző naptól óvást igényelhetnek. A növekedési időszakban rendszeres, de óvatos öntözést, a nyugalmi időszakban (télen) szinte teljes szárazságot és fagymentes (minimum 10-15°C) környezetet igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az Adenia nemzetség elkülöníthető a rokon Passiflora nemzetségtől kétlaki virágaik, valamint a levélnyélen található jellegzetes mirigyek elhelyezkedése alapján. A szukkulentens fajok kaudexe emlékeztethet bizonyos Cyphostemma vagy Jatropha fajokra, de a kacsok jelenléte és a virágszerkezet egyértelművé teszi az azonosítást. Sok fajuk (pl. Adenia digitata) erősen mérgező cianogén glikozidokat tartalmaz.

Szukkulens taxonok

A Passifloraceae családon belül az Adenia képviseli a legjelentősebb szukkulens csoportot. A klád jellemzője a xeromorf adaptáció: a redukált levelek, a fotoszintetizáló kéreg és a víztároló alapszövet (parenchima) burjánzása a szárban. Ezek a növények a Malpighiales renden belül a szélsőséges szárazsághoz való alkalmazkodás mesterei.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások (pl. Hearn et al.) megerősítették, hogy az Adenia monofiletikus egységet alkot a Passifloraceae családon belül. A molekuláris adatok alapján a nemzetség több szekcióra oszlik, ahol a szukkulencia és a kaudexképzés több alkalommal, párhuzamosan alakult ki az evolúció során a különböző földrajzi régiókban (afrikai vs. madagaszkári kládok).

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.