Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Adenia

Innen: MKOE wiki
Adenia Forssk.

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Rosids
Klád Fabids
Rend Malpighiales
Család Passifloraceae
Alcsalád Passifloroideae
Nemzetség-
csoport
Passifloreae
Nemzetség Adenia

Tudományos név

  • Adenia Forssk. (1775)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetség neve, az Adenia, az arab aden szóból származik, amely a jemeni Áden városára és a környező régióra utal, ahol a típusfajt először gyűjtötték. Peter Forsskål, a dán-norvég botanikus 1775-ben publikálta a nevet a Flora Aegyptiaco-Arabica című művében. Az etimológia szorosan összefügg a görög aden (mirigy) szóval is, ami a botanikai latinban gyakori, és a családra jellemző extraflorális nektáriumokra (mirigyekre) is utalhat, de a nemzetségnév elsődlegesen földrajzi eredetű.

Típus

  • Adenia digitata (Harv.) Engl.; Gyűjtő: Peter Forsskål, Jemen, 1763.
  • Első leírása: Forsskål, P. (1775): Flora Aegyptiaco-Arabica 77.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Peter Forsskål 1775.
Adenia digitata képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az Adenia nemzetség tagjai rendkívül változatos morfológiájú növények: többségük évelő, fásodó kúszónövény, de sok fajuk kifejezetten pozsgás életmódot folytat. A hajtás gyakran kacsok segítségével kapaszkodik, melyek a virágzat módosulásai. A szár sok fajnál (pl. Adenia globosa) vaskos, zöld, fotoszintetizáló kaudexet alkot, amely vizet tárol. A gyökér vagy gyökérzet szintén gyakran gumósan megvastagodott. A levél állása szórt, formája a teljes épségűtől a tenyeresen szeldeltig változik. Jellegzetes bélyeg a levelek alapjánál vagy a levélnyélen található egy vagy két feltűnő mirigy (extraflorális nektárium).

Generatív test

Virág

A virágzat általában hónalji helyzetű csimbók vagy magányos virág. A növények általában kétlakiak (dioikusak). A virág harang vagy tölcsér alakú, színe a zöldestől a sárgásig terjed.

  • Takarólevelek: A csésze 5 összeforrt csészelevélből áll, a párta 5 apró sziromlevélből épül fel, amelyek a vacokkehely falához nőnek.
  • Ivarlevelek: A hím virágokban 5 porzószálak találhatók, amelyek gyakran az alapjuknál összeforrnak, a portokok hosszirányban nyílnak. A női virágokban a termő felső állású, a bibeszál rövid vagy hiányzik, a bibe pedig 3 ágú és rojtos.

Termés

A termés három kopáccsal nyíló, bőrszerű vagy húsos toktermés, színe gyakran élénkpiros vagy sárga.

  • Magja: A magok feketék, kemények, gödrös felszínűek, és húsos, fehéres maglepel (arillus) veszi körül őket.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség központja az óvilági trópusokon található: a legtöbb faj Madagaszkár szigetén és Afrika szubszaharai területein (pl. Kenya, Tanzánia, Etiópia, Dél-afrikai Köztársaság) él, de előfordulnak képviselőik Délkelet-Ázsia (pl. Thaiföld, Indonézia) és az ausztrál kontinens északi részein is.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
  • Száraz szavannák, félsivatagok és tüskés bozóterdők lakói.
  • Számos faj geofiton életmódot folytat, a száraz évszakot a föld alatti gumóba visszahúzódva vészeli át.
  • A kaudexes fajok gyakran sziklák között, litofiton módon vagy nyílt területeken élnek.

Kultúrában tartás

Az Adenia nemzetség pozsgás fajai (pl. Adenia globosa, Adenia pechuelii, Adenia spinosa) nagyra értékeltek a gyűjtők körében különleges törzsformájuk miatt. Tartásuk során fontos a jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag szubsztrát. Fényigényesek, de a fiatal példányok a tűző naptól óvást igényelhetnek. A növekedési időszakban rendszeres, de óvatos öntözést, a nyugalmi időszakban (télen) szinte teljes szárazságot és fagymentes (minimum 10-15°C) környezetet igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az Adenia nemzetség elkülöníthető a rokon Passiflora nemzetségtől kétlaki virágaik, valamint a levélnyélen található jellegzetes mirigyek elhelyezkedése alapján. A szukkulentens fajok kaudexe emlékeztethet bizonyos Cyphostemma vagy Jatropha fajokra, de a kacsok jelenléte és a virágszerkezet egyértelművé teszi az azonosítást. Sok fajuk (pl. Adenia digitata) erősen mérgező cianogén glikozidokat tartalmaz.

Szukkulens taxonok

A Passifloraceae családon belül az Adenia képviseli a legjelentősebb szukkulens csoportot. A klád jellemzője a xeromorf adaptáció: a redukált levelek, a fotoszintetizáló kéreg és a víztároló alapszövet (parenchima) burjánzása a szárban. Ezek a növények a Malpighiales renden belül a szélsőséges szárazsághoz való alkalmazkodás mesterei.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások (pl. Hearn et al.) megerősítették, hogy az Adenia monofiletikus egységet alkot a Passifloraceae családon belül. A molekuláris adatok alapján a nemzetség több szekcióra oszlik, ahol a szukkulencia és a kaudexképzés több alkalommal, párhuzamosan alakult ki az evolúció során a különböző földrajzi régiókban (afrikai vs. madagaszkári kládok).

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.