Ugrás a tartalomhoz

Gymnocalycium friedrichii

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. április 19., 12:54-kor történt szerkesztése után volt.
Gymnocalycium friedrichii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Gymnocalyciinae
Nemzetség Gymnocalycium
Faj Gymnocalycium friedrichii
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Gymnocalycium friedrichii (Werderm.) Pazout in Friciana IV 23: 3. 1964. Sec. Kiesling & al. (2014)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a görög gymnos (meztelen) és kalyx (kehely/bimbó) szavak összetétele, amely a kaktuszok virágbimbóinak csupasz, tövis és szőr nélküli pikkelyeire utal.
  • A faji jelzőt, a friedrichii-t, Friedrich Adolfo M. tiszteletére adta a leíró, aki a növényt felfedezte és gyűjtötte. A taxon taxonómiai története bonyolult, gyakran a Gymnocalycium mihanovichii változataként kezelték, de önálló faji rangra emelését Pazout Frantisek végezte el 1964-ben.

Típus

  • Gymnocalycium friedrichii; Friedrich Adolfo M., Paraguay, Chaco, 1936.
  • Első leírása: Blühende Kakteen und andere sukkulente Pflanzen 3: t. 108. (1936).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Pazout Frantisek 1964.
Gymnocalycium friedrichii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Gymnocalycium friedrichii szinonimái

  • Gymnocalycium mihanovichii var. friedrichii
  • = Gymnocalycium mihanovichii var. piraretaense
  • = Gymnocalycium stenopleurum, ≡ Gymnocalycium friedrichii subsp. stenopleurum
  • = Gymnocalycium friedrichii subsp. tumaemulticostatum
  • = Gymnocalycium mihanovichii var. angustostriatum, − Gymnocalycium friedrichii var. angustostriatum


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A hajtás általában magányos, de idővel sarjadhat, gömbölyded vagy kissé megnyúlt, színe jellegzetesen vörösesbarna, lilásbarna vagy sötét szürkészöld, gyakran vízszintes irányú világosabb sávokkal díszített. A szár 8–12 éles, keskeny, hangsúlyos bordákra tagolódik. A szemölcsök (tuberkulák) közötti bevágások mélyek. Az areolák kerekdedek, fehéren gyapjasak, távol állnak egymástól. A tövisek száma areolánként 3–5, kissé görbültek, szürkésbarna vagy sötétszürke színűek, hosszuk 1–2 cm. A középtövis általában nem különül el. A gyökérzet rostos.

Generatív test

Virág

A virágzat hiányzik, a virág a csúcs közelében fejlődik, tölcsér alakú, 3–5 cm hosszú. Színe változatosabb a rokon fajokénál: az élénk rózsaszíntől a mályvaszínig terjed, ritkábban fehéres, de sohasem sárgászöld.

  • Takarólevelek: A lepellevél hegyes, a külső lepellevél zöldes-lilás árnyalatú, a belső lepellevél vagy sziromlevél selymes fényű rózsaszín. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak vékonyak, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibe 5–8 ágú, krémszínű. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés hosszúkás, szürkészöld vagy vöröses árnyalatú, pikkelyes, éretten függőlegesen felreped.

  • Magja: A magja apró, barna vagy fekete, gömbölyded, a Muscosemineum szekcióra jellemző finom mintázattal.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A faj endemikus Paraguay északnyugati részén (Gran Chaco), valamint Bolívia határvidékein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz trópusi erdők (chaco) aljnövényzetében, gyakran fák és cserjék árnyékában él. Kedveli a laza, humuszos és ásványi anyagokban gazdag talajokat. Az élőhelyén a forró, csapadékos nyár és a száraz, enyhe tél jellemző.

Kultúrában tartás

A Gymnocalycium friedrichii az egyik legnépszerűbb kaktusz a kultúrában. Kedveli a világos, de a tűző naptól védett helyet; erős napfényben színe intenzív lilásbarnára vált. Jó vízelvezetésű, enyhén savanyú talajt igényel. Nyáron bőséges öntözést kíván, de két öntözés között hagyni kell a talajt kiszáradni. Télen hűvös (10–12 °C) és száraz környezetben kell tartani. Ebből a fajból (illetve mutációiból) nemesítették a híres, klorofillhiányos, színes (piros, sárga, narancs) 'Hibotan' vagy 'Ruby Ball' változatokat, amelyek csak oltva, általában Hylocereus alanyon maradnak életben.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Gyakran összetévesztik a Gymnocalycium mihanovichii fajjal, de a Gymnocalycium friedrichii virága mindig rózsaszín vagy vöröses árnyalatú (míg a Gymnocalycium mihanovichii virága sárgászöld), bordák élei élesebbek, és a test színe többnyire barnás-lilás.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a faj helyét a Gymnocalycium nemzetség Muscosemineum szekciójában. Molekuláris adatok alapján közeli rokonságban áll a Gymnocalycium stenogonum fajjal. Bár egyes szerzők továbbra is a Gymnocalycium mihanovichii gyűjtőfaj alá sorolják, az eltérő virágmorfológia és a földrajzi elkülönülés alátámasztja az önálló faji státuszt.

Forrás