Ugrás a tartalomhoz

Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. április 19., 16:39-kor történt szerkesztése után volt.
Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Gymnocalyciinae
Nemzetség Gymnocalycium
Faj Gymnocalycium castellanosii
Alfaj Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior

Tudományos név

  • Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior (Backeb. ex H.Till & Amerh.) G.J.Charles in Cactaceae Syst. Init. 20: 18. 2005. Sec. Charles (2009)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a görög gymnos (meztelen) és kalyx (kehely/bimbó) szavak összetétele, utalva a kaktuszok virágbimbóinak csupasz, tövis és szőr nélküli pikkelyeire.
  • Az alfaji jelző, a ferocior, a latin ferox (vad, vadul szúrós) középfoka, melynek jelentése „vadabb” vagy „erősebben fegyverzett”, utalva a típusfajnál lényegesen erőteljesebb és félelmetesebb töviseire. A nevet ebben a rangban Charles Graham John publikálta 2005-ben, átsorolva Till Hans korábbi leírását.

Típus

  • Gymnocalycium hybogonum var. ferocior; Till Hans, Argentína, La Rioja, Sierra de Ulapes, 1980. (Holotípus: WU)
  • Első leírása: Kakteen und andere Sukkulenten 38(8): 191. (1987) - fajként.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Charles Graham John 2005.

A(z) Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior szinonimái

  • Gymnocalycium mostii subsp. ferocior
  • Gymnocalycium hybopleurum var. breviflorum
  • Gymnocalycium hybopleurum var. centrispinum
  • Gymnocalycium hybopleurum var. ferocior
  • Gymnocalycium hybopleurum var. ferox, − Gymnocalycium ferox


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A hajtás magányos, ellapult gömb vagy gömb alakú, színe matt szürkészöld vagy kékeszöld, átmérője elérheti a 15–20 cm-t. A szár 10–12 széles, tompa bordákra tagolódik, amelyeket mély keresztbarázdák osztanak kifejezett, állszerűen kiugró, robusztus szemölcsökre. Az areolák nagyok, oválisak, fiatalon sűrű, krémszínű vagy szürkés nemezzel borítottak. A tövisek rendkívül erősek, vastagok, merevek és kissé visszahajlók, számuk areolánként 7–9. Színük kezdetben sötétbarna, vörösesbarna vagy feketés, az alapjuknál gyakran sötétebbek, később hamuszürkévé válnak. A középtövis rendszerint 1, de néha hiányzik, a peremtövis hossza elérheti a 30–40 mm-t is. A gyökérzet mélyre hatoló, erőteljes.

Generatív test

Virág

A virágzat hiányzik, a virág a csúcs közelében fejlődik, tölcsér alakú, 4–5 cm hosszú és szélességű. Színe fehéres vagy halvány rózsaszín, a torka jellemzően vöröses vagy sötétpink.

  • Takarólevelek: A lepellevél lándzsás, a külső lepellevél hátoldalán zöldes-lilás sáv látható, a belső lepellevél vagy sziromlevél selymes fényű.
  • Ivarlevelek: A porzószálak vörösesek, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibe 8–10 ágú, sárgásfehér.

Termés

A termés gömbölyded vagy ovális, éretten sötétzöld vagy barnás, pikkelyekkel borított.

  • Magja: A magja apró, fekete, a Microsemineum típusra jellemző rücskös felülettel.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Az alfaj endemikus Argentína északnyugati részén, Córdoba és La Rioja tartományok határvidékén, különösen a Sierra de Ulapes hegységben.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Meredek, sziklás domboldalakon és gránitkibúvásokon él 800 és 1200 méter tengerszint feletti magasságban. Gyakran litofiton módon, sziklák repedéseiben telepszik meg, ahol elviseli a tűző napot és a hosszú száraz periódusokat.

Kultúrában tartás

A Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior rendkívül népszerű a gyűjtők körében impozáns tövisei miatt. Nagyon jó vízelvezetésű, ásványi alapú talajt igényel. A tenyészidőszakban bőséges fényt igényel a karakteres töviszet kialakulásához, de a hirtelen tűző nap megperzselheti a bőrszövetét. Teleltetése hűvös (5–10 °C) és teljesen száraz környezetben történjen.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A törzsalaktól (subsp. castellanosii) sokkal erőteljesebb, vastagabb és sötétebb tövisei, valamint robusztusabb szemölcsök alapján különíthető el. Hasonlít a Gymnocalycium glaucum-ra, de a ferocior tövisei általában vaskosabbak és a virágtorok színe intenzívebb vörös.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások a taxont a Microsemineum szekcióba sorolják. Bár korábban önálló fajként (Gymnocalycium ferocior) is elismerték, a molekuláris adatok és a köztes formák létezése alátámasztja a Gymnocalycium castellanosii fajon belüli alfaji besorolást, mint annak egy extrém töviszetű, déli populációját.

Forrás