Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii

Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium pflanzii
Alfaj	Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii

Tudományos név

Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii sec. Kiesling & al. 2014
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög „gymnos” = csupasz, meztelen és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház és az az alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal.
A fajnév Karl Pflanz nevét őrzi, aki a leírás idején német konzul volt a bolíviai Villa de Montesben, és kaktuszokat szállított Berlinbe.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
Első leírása: Vaupel: Zeitschrift für Sukkulentenkunde 1 (8): 83, 1923.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Werdermann 1935
Szinonima alapleírás: Franz Vaupel 1923 (Echinocactus pflanzii)

A(z) Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii szinonimái

= Gymnocalycium lagunillasense, ≡ Gymnocalycium pflanzii var. lagunillasense
= Gymnocalycium marquezii
= Gymnocalycium chuquisacanum, ≡ Gymnocalycium pflanzii f. chuquisacanum
= Gymnocalycium izozogsii, ≡ Gymnocalycium pflanzii var. izozogsii
= Gymnocalycium millaresii, ≡ Gymnocalycium pflanzii var. millaresii, ≡ Gymnocalycium zegarrae subsp. millaresii
= Gymnocalycium pflanzii subsp. dorisiae
= Gymnocalycium pflanzii var. paraguayense

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Szukkulens törzse általában lapos golyó alakú, átmérője 300 mm-ig terjedhet, idősebb korában rövid, akár 270 mm magas oszlop alakúvá is fejlődhet.

Szemölcsök

Bordáinak száma 7–8, olykor 15 darab is lehet.

Areolák

Areolái ellipszis alakúak, 20–25 mm távolságra állnak egymástól, fiatalon fehér filcesek, majd megszürkülnek.

Tövisek

Középtövis: ha van, 1–4 db, tulajdonságaikban megegyeznek a peremtövisekkel
Peremtövis: 7–9 db, 10–30 mm hosszúak, többé-kevésbé íveltek vagy majdnem egyenesek

Az összes tövis világosbarna és szürkésbarna között változik, sötétebb heggyel.

Generatív test

Virág

Lepellevelek: rövid tölcsér alakú virágban jelennek meg, 35–50 mm hosszúak és 40 mm átmérőjűek, színük lazacszínűtől a fehérig változik, a torok magentavörös
Ivarlevelek: porzószálak töve magentavörös vagy borvörös, bibeszálak rövidek, 14–18 ággal, színük a halvány rózsaszíntől a magentavörösig változik

Termés

Termése oválistól a golyó alakúig változik, húsa sötétvörös.

Magja: tojás formájú, kicsi, kb. 0,5 mm nagyságú

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Bolívia délkeleti része, Paraguay északnyugati területeinek egy része
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a típus élőhelye Bolíviában, a Río Pilcomayo parti régiójában, Palo Marcado településnél, Villa Montestől 50 km-re, folyásirányban; domboldalakon, ritkás erdőkben, cserjésekben, tisztásokon és erodált hegyoldalakban él

Kultúrában tartás

Kultúrában gondozása és szaporítása egyszerű. A nemzetség legapróbb magvú faja, ezért a magoncok felnevelése tapasztalatot igényel. A folyók közelében élő populációk rendszeres vízellátást igényelnek a tenyészidőszakban. Nagyon meleg nyári időszakban 2–4 hetes öntözési szünet tartható. Tavasszal nem szükséges megvárni a 7–10 napos száradási időt, elegendő 2–3 nap, kivéve hűvös, nyirkos időben. A populációk többsége humuszban kissé gazdagabb talajon él, ezt kultúrában is érdemes követni. A nagyobb tövisezettségű formák fényigényesebbek. A zöldebb egyedek árnyékosabb élőhelyről származnak, ezért fokozott védelem szükséges a tűző napsütéstől. Kerülendő a nagyon eltérő külsejű egyedek keresztezése, mert ezek valószínűleg különböző populációkból származnak, és így mesterséges hibridek jönnek létre.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Megjelenésében hasonlít a Gymnocalycium saglionis fajra, de virágának vörös torka és eltérő magja megkülönbözteti attól.

Taxonómia és filogenetika

Nagyon változékony faj, számos, lényegesen eltérő formával. A hivatalos rendszer két további alfajt sorol alá: subsp. argentinense és subsp. zegarrae.

Egyéb

A faj széleskörű elterjedésű és jelentős morfológiai változatosságot mutat.

Szerzők

Szöveg: Mánfai Gyula
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 369. kártya