Gymnocalycium ritterianum

Gymnocalycium ritterianum
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium ritterianum

Tudományos név

Gymnocalycium ritterianum Rausch in Kakteen And. Sukk. 23(7): 180. 1972 sec. Charles 2009
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház és az az alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal.
A fajnév Friedrich Ritter (1898–1989) nevét viseli, aki német geológus és autodidakta botanikus volt, és dél-amerikai utazásai során jelentős kutatásokat végzett a kaktuszok területén.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
Első leírása: Rausch: Kakteen und andere Sukkulenten 23(7): 180, 1972.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rausch 1972

A(z) Gymnocalycium ritterianum szinonimái

− Gymnocalycium riteranum
= Gymnocalycium jochumii
= Gymnocalycium ritterianum subsp. acentracanthum

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Többnyire magányos, olykor kis mértékben sarjadó növény. Élőhelyén 3–4 cm magas és akár 11 cm átmérőjű lehet, kultúrában ettől eltérő méretarányok is előfordulhatnak, de megfelelő tartásmód mellett megtartja lapított gömbszerű formáját. Gyökere erős, módosult főgyökér. A hajtás színe zöld, erős fényben barnás-lilásra színeződik.

Szemölcsök

10–12 bordája határozott szemölcsökre tagolt, amelyeket rövid, keresztirányú barázdák választanak el egymástól.

Areolák

A hosszúkás areolák kissé besüllyedtek, rajtuk kevés fehér gyapjú található, alattuk a szemölcsön egy kis állszerű képződmény látható.

Tövisek

Középtövis: ritkán egy, a csúcs felé hajlik
Peremtövis: 7–9 db, egy lefelé, a többi oldalirányba mutat, visszahajolva a hajtásra simul

Az összes tövis színe fehéres, sárgás vagy rózsaszínes-barnás árnyalatú, hosszuk legfeljebb 25 mm.

Generatív test

Virág

Lepellevelek: 6,5 cm hosszú és akár 7,5 cm széles virágban jelennek meg; színük az első leírás szerint fényes fehér lilásrózsaszín torokkal, de más források szerint lehet tiszta fehér, fehér rózsaszín torokkal vagy rózsaszín is
Ivarlevelek: a forrás nem részletezi külön

Termés

Körte alakú, éretten oldalt felnyíló, kb. 15 mm átmérőjű, kékes színű, rózsaszínes pikkelyekkel.

Magja: kb. 1 mm-es, kerek körte alakú, feketésbarna

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína, La Rioja tartomány, Famatina környéke
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 1800–2500 m magasságban, gyér növényzetű, főként pázsitfűfélékből álló sziklagyepekben, agyagos, köves talajokon, vulkánikus sziklák között él

Kultúrában tartás

Erős főgyökere miatt megfelelő mélységű ültetőedényt igényel. Talaja ásványi túlsúlyú, alacsony pH-értékű legyen. Tavasztól őszig friss levegőn, napfényes helyen, némi árnyékolással tartsuk. Teljesen szárazon teleltessük, a hőmérséklet akár 0 °C környékére is süllyedhet. Virágzása tavasztól őszig bármikor várható. A bemutatott példány – amely nem tipikus tövisezettségű – felnőtt növényként került gyűjteménybe, csapadék elleni védelem mellett szabadban tartva. Első virágzása június közepén kezdődött, virágai több mint 10 napig nyitva maradtak még kánikula idején is.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Taxonómia és filogenetika

A faj a Microsemineum alnemzetségbe tartozik.

Egyéb

A Gymnocalycium jochumii néven leírt forma virága rózsaszín.

Szerzők

Szöveg: Mánfai Gyula
Kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 567. kártya