Gymnocalycium uebelmannianum
| Gymnocalycium uebelmannianum | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Gymnocalyciinae |
| Nemzetség | Gymnocalycium |
| Faj | Gymnocalycium uebelmannianum |
Tudományos név
- Gymnocalycium uebelmannianum Rausch in Succulenta (Netherlands) 51(4): 62. 1972 sec. Demaio & al. 2011
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház, valamint az alatta lévő rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal.
- A fajnév Werner Uebelmann (1921–2014) nevét viseli, aki svájci kaktuszkertész, kutató, autodidakta kereskedő kaktusz- és gyűjtő volt, a brazíliai kaktusznemzetségek kiemelkedő szakértője, a pozsgások természetvédelmének 21. századi szószólója.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Rausch141, bécsi herbárium
- Első leírása: Rausch: Succulenta 51: 62–64, 1972.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rausch 1972



A(z) Gymnocalycium uebelmannianum szinonimái
- Nincsenek szinonimák.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A növénytest magányos, répagyökerű, hajlamos erősen a talajba húzódni. Sérülések miatt gyakran csoportokat alkot. A hajtások lapos gömbök, 10 mm magasak és legfeljebb 70 mm átmérőjűek, színük zöldesszürke.
Szemölcsök
Bordáinak száma 8–12, egyenesek, keresztbarázdák által 5–8 mm hosszú dudorokra osztva.
Areolák
Tövisek
- Középtövis: nincs
- Peremtövis: 5–7 db, legtöbbször egy lefelé irányul, 5–15 mm hosszú
Az összes tövis krétafehér, puha és kissé ívelt.
Generatív test
Virág
- Lepellevelek: virága 35 mm hosszú és ugyanilyen átmérőjű, a terméskezdemény (receptaculum) kúp alakú. Fénylő zöld színű csöve tölcsér formájú, amelyet szív alakú, barnás színű, rózsaszín hegyű pikkelyek borítanak. A külső lepellevelek lapát alakúra kiszélesednek és határozatlan csúcsban végződnek, gyakran olajzöld vagy barnás színezetűek, világosabb peremmel. A belső lepellevelek keskenyebbek, apró heggyel. Színük krémfehér vagy egészen halványsárga. A torok világosabb vagy sötétebb rózsaszínű.
- Ivarlevelek: porzószálai fehérek, rózsaszínű tővel, az alsók kissé megvastagodottak és lazán rendezettek a bibeszál körül, egészen a csőnél erednek. A portokok szélesek, sárgák. A bibeszál vastag, henger alakú, sárgás színű és alul zöldes. A bibeágak száma 10, hosszuk 4 mm, színük sárgás.
Termés
Termése széles golyó alakú, 6 mm átmérőjű, zöld színű, okker színezetű pikkelyekkel.
- Magja: gömb vagy kerek üst alakú, 1 mm átmérőjű, matt fekete, alapon lévő köldökkel
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína, La Rioja tartomány, Sierra de Velasco hegység
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 2200–2800 m magasság között található. Jelenleg ismert elterjedési területe igen korlátozott és más Gymnocalycium fajoktól elszigetelt, bár valószínűleg elterjedtebb. Védelem szempontjából a kevésbé veszélyeztetett fajok közé sorolják, mivel élőhelyén nagy számban található és nincs különösebb veszélyeztető tényező. Fennmaradását legnagyobb mértékben a gyűjtés fenyegeti, bár az élőhely elég nehezen megközelíthető. Az élőhelyek kis lejtésű, gránitból álló hegy- és domboldalak, amelyek néhol erősen tövises cserjékkel sűrűn fedettek, máshol tisztásokkal tagoltak. Ahol a növények találhatók, ott a lejtő meredek, lágyszárúakkal alig, cserjékkel ritkán fedett. Ezek kisebb tisztásain él a legtöbb egyed, míg a csupasz oldalakon alig találhatók.
Kultúrában tartás
Igényei nem térnek el a legtöbb Gymnocalycium faj igényeitől. Ásványi anyagokban gazdag, savanyú kémhatású közegben jól fejlődik, már 3 cm-es korában virágzik. Kultúrában előfordulhatnak a leírástól eltérő, kifejezetten magas növésű példányok is. Különleges virágszínének köszönhetően nem csak a nemzetségnek, hanem a kaktuszgyűjteménynek is egyik ékszernövénye. Virágzása a nyár elején várható.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Taxonómia és filogenetika
A Gymnocalycium uebelmannianum, a Gymnocalycium andreae és a Gymnocalycium baldianum rokonsági körébe tartozik és a Gymnocalycium subgenus-ba (alnemzetségbe) sorolják.
Egyéb
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán (1–2.) és Bodor János (3.)
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 584. kártya