Ugrás a tartalomhoz

Gymnocalycium robustum

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. május 3., 00:05-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium robustum R.Kiesling, O.Ferrari & Metzing in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 74: 4. 2002. Sec. Charles (2009)}} === A név eredete, etimológia === * A ''Gymnocalycium'' nemzetségnév a görög ''gymnos'' (γυμνός – meztelen) és ''kalyx'' (κάλυξ – kehely, bimbó) szavakból származik, ami a virágcső és a bimbó pikkelyezettségére utal, amelyről hiányoznak a szőrök vagy tövisek. * A faji jelző, a ''…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Gymnocalycium robustum

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Gymnocalyciinae
Nemzetség Gymnocalycium
Faj Gymnocalycium robustum
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Gymnocalycium robustum R.Kiesling, O.Ferrari & Metzing in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 74: 4. 2002. Sec. Charles (2009)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A Gymnocalycium nemzetségnév a görög gymnos (γυμνός – meztelen) és kalyx (κάλυξ – kehely, bimbó) szavakból származik, ami a virágcső és a bimbó pikkelyezettségére utal, amelyről hiányoznak a szőrök vagy tövisek.
  • A faji jelző, a robustum, a latin robustus (erős, vaskos, robusztus) szóból ered, utalva a növény erőteljesebb felépítésére és vaskosabb töviseire a rokon fajokhoz képest. A fajt Roberto Kiesling, Omar Ferrari és Detlev Metzing írta le 2002-ben, elkülönítve a korábban tévesen használt nevektől.

Típus

  • Gymnocalycium robustum; Roberto Kiesling, Argentína, Córdoba tartomány, Quilino, 1980-as évek vége (Holotípus: SI).
  • Első leírása: A Kakteen und andere Sukkulenten 53. évfolyamának 11. számában (295–299. oldal) jelent meg 2002-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Roberto Kiesling, Omar Ferrari és Detlev Metzing 2002.
Gymnocalycium robustum képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Gymnocalycium robustum szinonimái

  • = Gymnocalycium kuehhasii
  • = Gymnocalycium affine
  • = Gymnocalycium campestre
  • = Gymnocalycium alenae
  • = Gymnocalycium kuehhasii subsp. corneuspinum
  • = Gymnocalycium kuehhasii subsp. incurvatispinum, ≡ Gymnocalycium ×incurvatispinum


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növény magányos növekedésű, a hajtás ellaposodott gömb alakú, színe sötétzöld vagy kékeszöld, néha vörösesbarna árnyalattal. A kifejlett szár átmérője elérheti a 8–12 cm-t. A bordák száma általában 12–16, alacsonyak, szélesek, mély barázdákkal tagoltak, amelyek jól elkülönülő, tompa szemölcsöket alkotnak. Az areolák oválisak, kezdetben fehéres-szürkés gyapjú fedi őket. A tövisek viszonylag erősek, számuk areolánként 5–7, hosszuk 1–2,5 cm. A peremtövis sugarasan szétáll, színük kezdetben sárgásbarna vagy szürkés, sötétebb alappal, később teljesen elszürkülnek. A középtövis általában hiányzik, vagy ritka esetekben egyetlen, felfelé mutató tövis fejlődik.

Generatív test

Virág

A virág tölcsér alakú, színe fehér vagy krémfehér, a torka gyakran vöröses vagy rózsaszínes árnyalatú. Hossza 4–6 cm.

  • Takarólevelek: A belső lepellevél tiszta fehér vagy krémfehér, a külső lepellevél zöldes középsávval díszített. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibe 8–12 ágú, krémszínű. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés megnyúlt gömb vagy hordó alakú, éretten sötétzöld vagy kékeszöld, pikkelyezett felületű.

  • Magja: Kicsi, sapka alakú, barnásfekete.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína endemikus faja, szűk területen, Córdoba tartomány északi részén (főként Quilino környékén) fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, köves pampákon és alacsonyabb hegyvidéki lejtőkön él. Gyakran litofiton módon, sziklák repedéseiben vagy köves talajban telepszik meg. A területet félsivatagi éghajlat jellemzi, ahol a növény gyakran behúzódik a talajszint alá a száraz időszakban.

Kultúrában tartás

Gyűjteményekben hálás, bár viszonylag ritka faj. Ásványi anyagokban gazdag, jó vízelvezetésű talajt igényel. A tenyészidőszakban kedveli a világos, napos helyet, de a forró nyári napokon a tűző naptól érdemes védeni. Öntözése mérsékelt legyen, két öntözés között hagyni kell a földet kiszáradni. Teleltetése szárazon, 5–10 °C-on történjen.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Gymnocalycium robustum leginkább a Gymnocalycium quehlianum-ra hasonlít, amellyel sokáig össze is tévesztették. Megkülönböztethető tőle nagyobb termete, sötétebb testszíne és vaskosabb, kevésbé a testre simuló tövisek alapján. Szintén hasonlít a Gymnocalycium stellatum-ra, de a virágtorok színe és a bordák szerkezete alapján elkülöníthető.

Taxonómia és filogenetika

A faj a Gymnocalycium alnemzetség (subgenus Gymnocalycium) tagja. DNS-vizsgálatok alapján a Trichomosemineum csoporttal mutat rokonságot, de morfológiai bélyegei és földrajzi izolációja miatt önálló faji státusza indokolt. A modern rendszertanok stabil, jól elkülöníthető fajként kezelik a Córdoba-hegység északi populációit.

Forrás