Ugrás a tartalomhoz

Aeonium haworthii

Innen: MKOE wiki
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Tudományos név

Aeonium haworthii Webb & Berthelot, 1841

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Crassulaceae

A név eredete, etimológia

A nemzetség ógörög neve az „aionios”= örökké élő, örökké való, állandó szóból származik, jellemezve az ide tartozó növények szukkulens életmódját és a névadás idején feltételezett hosszú élettartamát. A fajt az angol Adrian H. Haworth (1768-1833) zoológusról és botanikusról nevezték el, aki a pozsgás növények szakértője volt.

Első leírása

Histoire Naturelle des Iles Canaries 3(2:1): 193. 1841.

Szinonimái

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Évelő, dúsan elágazó alacsony cserje, amely kb. 60 cm-es magasságot ér el. Hajtásai lehetnek felállók, lehajlók vagy kúszók. Átmérőjük 3-6 mm, felületük sima vagy változó mértékben hálómintás. Az idős hajtások fásodnak és rengeteg léggyökeret fejlesztenek.

Levelek

Levelei 6-11 cm átmérőjű, alacsony rozettákba rendeződtek, közülük a belsők felállók, míg a többi inkább oldalra áll. A levelek 3-5,5 cm hosszúak, 1,5-3 cm szélesek és 2,5-4 mm vastagok. Alakjuk tojásdad, a végük kihegyesedő vagy kis farokszerű nyúlványban végződik, az alapjuknál ék alakúak. A leveleket gyakran hamvas viaszréteg vonja be. A levéllemezek szőrtelenek, a szegélyükön apró, hajlott csillószőrökkel. Színük zöld vagy sárgászöld, gyakran vöröses mintázattal.

Generatív test

Virág

A virágzat laza, félgömb alakú, átmérője 6-16 cm. A virágzati szár 14-9 cm hosszú, míg a virágkocsányok 2-12 mm-esek, csupaszak. A virágok 7-9 osztatúak, a csészelevelek 3-4 mm hosszúak, csupaszak, a sziromlevelek 7-9 mm hosszúak és 1-2 mm szélesek. Alakjuk lándzsaszerű, csúcsban végződnek, a színük halványsárga vagy fehér, némi rózsaszínes árnyalattal vegyítve.

Termés

7-9 tüszőből álló tüszőcsokor.

  • Magja: Nagyon aprók, sárgásbarnák, szemölcsös felületűek, gömbölydedek.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye és elterjedési területe is a Kanári-szigeteken, Tenerife sziget északi részén található (Tenerife szigeti endemizmus).

Élőhely: A növények itt meredek, sziklás hegyoldalakon, vagy fennsíkok sziklakibukkanásain élnek, 1000 méteres magasságig, talajmentes vulkáni kőzeten. Május elején kezdenek virágozni.

Kultúrában tartás

Pozsgásnövény gyűjteményekben a legelterjedtebb Aeonium faj. Ennek oka viszonylagos igénytelensége, és nem túl nagy mérete. Az is mellette szól, hogy a nemzetségre nem jellemző módon néhány fokos fagyot is elvisel, illetve dúsan elágazó növény lévén nem pusztul el a virágzás után, mint az egyhajtású fajok. Régebben neveltem és virágoztattam ilyen növényt a gyűjteményemben. Egy kisebb balkonládában tartva télen a kaktuszokkal azonos tartásmód megfelelt számára. Ha egyáltalán nem öntöztem meg télen, akkor sok levelet lehullatott, de az öntözés megkezdése után hamar regenerálódott. Tavasztól őszig szabadban tartottam csapadék elleni védelem nélkül, közvetlen napfényt csak délután kapott 2-3 órán át. Ilyen körülmények között egy-két alkalommal sikerült virágzásra bírni. Hajtásdugványai könnyen és gyorsan gyökeresednek, emiatt megfelelő klímájú helyeken kultúrából kivadulva akár inváziós növénnyé is válhat.

Egyéb

Színes levelű kultivárjai is népszerűek a gyűjtők körében. Ezek általában kisebb növésűek, de rozettái nagyobbak. A ’Kivi’ vagy ’Tricolor’ néven forgalmazott hibrid leveleinek színe zöld-sárga-rózsaszín csíkos. A fa. variegata néven ismert hibridnél a rozetta közepén lévő fiatal levelek sárgák, de később zöldek lesznek vörös szegéllyel.

Szerzők és forrás

  • Kép: Lukoczki Zoltán (1, 2, 4, 5, 6), Rácz Ibolya (3)
  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta és kiegészítette: Papp László
  • Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 722. kártya és 723. kártya