Astroloba pentagona
| Astroloba pentagona | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Asphodelaceae |
| Alcsalád | Asphodeloideae |
| Nemzetség | Astroloba |
| Faj | Astroloba pentagona |
 
| |
Tudományos név
- Astroloba pentagona (Haworth) Uyeweki, 1935
A név eredete, etimológia
- Az Astroloba nemzetségnév a görög astros (csillag) és lobos (lebeny) szavakból származik, utalva a virágok csillag alakban szétterülő lepellevél-cimpáira.
- A specifikus jelző, a pentagona, a görög pente (öt) és gonia (szög) szavakból ered, ami a levelek száron való elrendeződésére utal, amely felülnézetből gyakran egy ötágú csillagot vagy ötszöget formáz.
Típus
- Astroloba pentagona; Típusfaj: Astroloba pentagona (Haworth) Uyeweki; Gyűjtő: Francis Masson, Dél-Afrika, Fokföld; Típuspéldány helye: Fielding-Druce Herbarium (OXF).
- Első leírása: Adrian Hardy Haworth írta le 1804-ben Aloe pentagona néven.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Magosaburo Uyeweki, 1935.
Astroloba pentagona képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Aloe pentagona
- Apicra pentagona
- Haworthia pentagona
- Astroloba pentagona var. spiralis
- Aloe spiralis (pro parte)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A növény felálló vagy heverő szárral rendelkezik, amely 15–40 cm hosszúságot is elérhet. A hajtás sűrűn leveles. A levelek spirálisan, de szigorúan öt sorba rendeződve nőnek, így a hajtástengely keresztmetszete ötszögletűnek tűnik. A levél merev, deltoid vagy háromszögletű, színe világos- vagy sötétzöld, napos helyen vöröses árnyalatot kaphat. A levelek felülete sima vagy enyhén érdes, de hiányoznak róla a feltűnő szemölcsök. A gyökérzet rostos.
Generatív test
Virág
A virágzat egy egyszerű, ritkás fürt. A virág kicsi, aktinimorf (radiális szimmetriájú), cső alakú.
- Takarólevelek: A lepellevél összeforrt, a végén hat rövid, csillag alakban szétálló cimpával. A külső lepellevél és belső lepellevél színe zöldesfehér vagy krémfehér, gyakran zöldes középsávval.
- Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, a portokok sárgák. A termő felső állású, a bibe rövid.
Termés
A termés háromrekeszű, száraz toktermés.
- Magja: Apró, sötét, szárnyas szélű magok.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj Dél-Afrika területén őshonos, főként a Kelet-Fokföld és Nyugat-Fokföld tartományok találkozásánál, a Karoo szárazabb vidékein fordul elő.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Kavicsos, sziklás talajon, gyakran cserjék árnyékában élő szukkulens növény. Jól bírja a hosszan tartó szárazságot.
Kultúrában tartás
Az Astroloba pentagona viszonylag könnyen tartható faj. Ásványi anyagokban gazdag, jó vízelvezetésű talajt és sok fényt igényel, de a déli perzselő naptól óvni kell. Nyáron mérsékelt öntözést, télen pedig hűvös, teljesen száraz pihenőt igényel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlít az Astroloba bullulata fajra, de az Astroloba pentagona levelei simábbak, nincsenek rajtuk nagyméretű, hólyagszerű szemölcsök. A levelek öt sorba rendezettsége (pentasztichon) ebben a fajban a legkifejezettebb. Elkülöníthető a Haworthiopsis nemzetségtől aktinimorf (radiális szimmetriájú) virágai alapján.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint a Spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe és a Fűfafélék (Asphodelaceae) családjába, azon belül az Asphodeloideae alcsaládba tartozik. Közel áll a Tulista és Haworthiopsis nemzetségekhez.