Astroloba bullulata
| Astroloba bullulata | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Asphodelaceae |
| Alcsalád | Asphodeloideae |
| Nemzetség | Astroloba |
| Faj | Astroloba bullulata |
 
| |
Tudományos név
- Astroloba bullulata (Jacquin) Hiern, 1896
A név eredete, etimológia
- Az Astroloba nemzetségnév a görög astros (csillag) és lobos (lebeny) szavakból származik, ami a virágok csillag alakban szétterülő lepellevél-cimpáira utal.
- A specifikus jelző, a bullulata, a latin bullatus (hólyagos, buborékos) szó kicsinyítő képzős alakja, amely a levelek felületén található jellegzetes, apró hólyagszerű kiemelkedésekre, szemölcsökre utal.
Típus
- Astroloba bullulata; Típuspéldány: Jacquin illusztrációja (Hort. Schoenbr. 4: t. 424. 1804).
- Első leírása: Nikolaus Joseph von Jacquin írta le 1804-ben Aloe bullulata néven.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: William Philip Hiern, 1896.
Astroloba bullulata képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Aloe bullulata
- Apicra bullulata
- Astroloba pentagona var. bullulata
- Haworthia bullulata
- Astroloba egregia
- Astroloba egregia var. fouchii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
Pozsgás növekedésű hajtás jellemzi, a szár felálló, általában 15–30 cm magas, sűrűn borítják a levelek. A levelek spirálisan, öt sorba rendeződve helyezkednek el, színük sötétzöldtől a barnászöldig terjedhet. A levél merev, deltoid-petesejt alakú, a csúcsa élesen kihegyezett. A levelek felületén, különösen a fonáki oldalon, nagyméretű, kerekded, sötétebb szemölcsök (hólyagocskák) találhatók, amelyek gyakran szabálytalan sorokba rendeződnek. A gyökérzet rostos.
Generatív test
Virág
A virágzat egy egyszerű, ritkás fürt. A virág kicsi, cső alakú, színe zöldesfehér vagy krémfehér.
- Takarólevelek: A lepellevél összeforrt csövet alkot, a szabad lepellevél-cimpák (vagy belső lepellevél és külső lepellevél) rövidek és csillag alakban szétterülnek.
- Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a lepelcsőben rejtve maradnak, a termő felső állású, a bibe kicsi.
Termés
A termés háromrekeszű lokulicid toktermés.
- Magja: Apró, sötétbarna vagy feketés, szögletes.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj Dél-Afrika területén, a Fokföld tartomány középső és keleti részein (főként a Kis-Karoo régióban) őshonos.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sziklás területeken, kavicsos lejtőkön és cserjések védelmében él. Jellemzően litofiton vagy félárnyékot kedvelő életmódot folytat a száraz, szubszubtrópusi klímán.
Kultúrában tartás
Az Astroloba bullulata lassú növekedésű, de hálás dísznövény. Világos helyet, de a tűző naptól való védelmet igényel. Jó vízelvezetésű, ásványi alapú talajba ültessük. Nyáron mérsékelt öntözést, télen pedig száraz, hűvös (fagymentes) körülményeket igényel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlít az Astroloba corrugata fajra, de az Astroloba bullulata levelek felületén lévő szemölcsök nagyobbak, ritkásabbak és kifejezettebbek. Az Astroloba pentagona fajtól a díszesebb, hólyagos levélfelülete választja el.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV rendszer szerint a Spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, a Fűfafélék (Asphodelaceae) családjába és az Asphodeloideae alcsaládba tartozik. Közel áll a Haworthiopsis és Tulista nemzetségekhez, de aktinimorf virágszerkezete (radiális szimmetria) elkülöníti tőlük.