Kategória:Tulista

• Tulista Raf. Constantine Samuel Rafinesque, 1840

A nemzetségnév etimológiája Constantine Samuel Rafinesque eredeti leírásában nem szerepel explicit módon, de a botanikai névelemzések (pl. Genaust, Stearn) szerint valószínűleg a latin tula vagy a görög tylos (τύλος) szóból eredhet, amely csomót, duzzanatot vagy bőrkeményedést jelent. Ez a leveleken található jellegzetes fehér, szemölcsszerű kidudorodásokra utalhat. Az -ista végződés Rafinesque-re jellemző nomenklatúrai stílus. A név klasszikus görög forrásokban (LSJ) a keményedések leírására használatos kifejezésekkel rokonítható.

• Tulista pumila (L.) G.D.Rowley
• Első leírása: Constantine Samuel Rafinesque írta le az Autikon Botanikon című művében 1840-ben.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Gordon Douglas Rowley, 2013 (revideálva Manning et al. által 2014-ben)

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Haworthia subg. Robustipedunculatae Uitewaal
• Aloe sect. Margaritiferae Haw.

A nemzetség tagjai robusztus felépítésű, évelő szukkulensek. A szár rendkívül rövid, a növények tőrózsát alkotnak. A hajtás lassan növekszik, és csak ritkán képez sarjakat. A levél (vagy levelek) rendkívül húsos, merev, háromszögletű vagy lándzsás, felületét mindkét oldalon feltűnő, gyakran gyöngyszerű, fehér szemölcsök borítják. A levelek csúcsa hegyes, de nem végződik szálkában. A gyökérzet vastag, húsos, alkalmas a víz raktározására. A növényen nem találhatók kaktuszokra jellemző bordák, axillák, areolák, tövisek, középtövis vagy peremtövis.

A virágzat egy robusztus, egyszerű vagy elágazó fürt, amelynek kocsánya jóval vastagabb, mint a rokon Haworthia nemzetségé. A virág kétoldali szimmetriájú (zygomorf), fehéres vagy rózsaszínes árnyalatú.

• Takarólevelek: A lepellevél hat tagú, az alapnál összeforrt, csöves szerkezetű, a szabad végek kissé visszahajlók.
• Ivarlevelek: A porzószálak hatan vannak, a portokok kicsik. A termő felső állású, a bibeszál rövid, a bibe egyszerű.

Száraz, háromrekeszű toktermés.

• Magja: Sötét színű, szabálytalan alakú, gyakran apró szárnyszerű szegéllyel.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség tagjai kizárólag a Dél-afrikai Köztársaság területén, azon belül is a Fokföldi flórabirodalom (Western Cape) délnyugati részén őshonosak.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban a száraz bozótosokban (fynbos és karoo növényzet) élnek, gyakran köves, sziklás talajon, bokrok árnyékában. Xerofiton életmódot folytatnak.

Kedvelt gyűjtői növények, mivel lassú növekedésűek és mutatósak. Nagyon világos helyet, de a perzselő déli naptól védett elhelyezést igényelnek. Rendkívül jó vízáteresztő, ásványi alapú ültetőközeget és óvatos öntözést igényelnek, mivel a pangó víz a gyökérzet rothadását okozza.

A Tulista fajok korábban a Haworthia nemzetségbe tartoztak, de azoktól nagyobb méretükkel, keményebb leveleikkel és sokkal vastagabb virágzati szárukkal térnek el. Az Aristaloe nemzetségtől a levélcsúcsi szálka hiánya és a virágok színe (fehér vs. narancsvörös) különbözteti meg őket.

Az APG IV osztályozás szerint az Asphodelaceae család Asphodeloideae alcsaládjába tartozik. A 2013-ban és 2014-ben végzett molekuláris genetikai kutatások (Boatwright, Manning et al.) megerősítették, hogy a Haworthia subg. Robustipedunculatae csoport filogenetikailag távol áll a többi Haworthia-tól, így a Rafinesque által korábban leírt Tulista nemzetségnevet revalidálták számukra.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Tulista
• https://en.wikipedia.org/wiki/Tulista
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.llifle.com/