Ugrás a tartalomhoz

Aylostera pygmaea

Innen: MKOE wiki
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Aylostera pygmaea
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Aylosterinae
Nemzetség Aylostera
Faj Aylostera pygmaea
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Aylostera pygmaea (R. E. Fries) Britton & Rose, 1922
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

  • Az Aylostera nemzetségnév etimológiája két görög szóból származtatható, melyek a növény virágának szerkezeti sajátosságaira utalnak: aulos (αὐλός): sípot, fuvolát vagy csövet jelent, míg a stereos (στερεός): erős, szilárd vagy merev jelentéssel bír.
  • A korábban használt Rebutia szinonima nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.

A fajnév ógörög–latin eredetű, pygmaeus = ökölnyi, törpe növésű, törpe, amely a faj apró termetére utal.

Típuspéldány

  • Argentína, Jujuy tartomány, Yavi település környéke, 3400 m
  • Első leírása: Echinopsis pygmaea R. E. Fries, Nova Acta Societatis Scientiarum Upsaliensis Ser. IV, 1(1): 120, 1905
  • Az egykori Rebutia nemzetségbe helyezte: Britton & Rose, 1922
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Mosti & Papini (2011)
Fotó: Lukoczki Zoltán

Szinonimák

  • Lobivia pygmaea (R. E. Fries) Backeberg, 1935
  • Mediolobivia pygmaea (R. E. Fries) Backeberg
  • Rebutia haagei Fric & Schelle, 1930
  • Rebutia nigricans (Wessner) Sida, 1997
  • Rebutia crassa (Rausch) S. Mosti, 1999
  • Rebutia diersiana Rausch, 1975
  • Rebutia friedrichiana Rausch, 1976
  • Érvényes név és szinonimák a Aylostera pygmaea taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Fő gyökérzete karószerű, többé-kevésbé elágazó. Hajtása kezdetben magános, később sarjadzik. 1–4 cm magas, 1,5–3 cm átmérőjű. Színe a sötétzöldtől a vörösesig, lilás árnyalatokkal változhat.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Szemölcsök

Bordáinak száma 8–14. A bordák kis, puha dudorokra erősen tagoltak.

Areolák

Kerekek, kb. 1,5 mm átmérőjűek.

Tövisek

  • Peremtövis: 6–13 db, 2–3 mm hosszúak, világos színűek, sötétebb tövűek
  • Középtövis: rendszerint hiányzik vagy lehullik, ritkán 1 db előfordulhat

Generatív test

Virág

2–2,5 cm hosszú és átmérőjű. Színe vöröses narancssárga, rózsaszín, világospirostól sötét bíborpirosig vagy sárgás árnyalatú. A virágcső filccel, gyapjúval és egy-egy tövissel fedett.

  • Ivarlevelek: filamenta zöldesek, sárgás virágporral; stylus és stigma zöldesek

Termés

Gömb alakú, bogyószerű, vöröses színű, később megszárad és barnásszürkévé válik.

Fotó: Lukoczki Zoltán
  • Magja: gömb vagy harang alakú, vastag maghéjjal

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína (Jujuy és Salta tartomány), Bolívia (Chuquisaca, Oruro, Potosí, Tarija)
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: száraz hegyoldalak, alacsony cserjék közötti élőhelyek, száraz sziklagyepek, csupasz sziklás felszínek és kőzetrepedések

Kultúrában tartás

Jól fejlődik termesztésben. Nyáron szabadban is tartható, világos és szellős helyen. Talaja enyhén savanyú, ásványi anyagokban gazdag, kevés humusszal. A fejlődési szakaszban megfelelő nedvességet igényel, de az öntözések után a talaj száradjon ki. Téli pihenése szárazon történik. Szaporítása könnyű magról és sarjakról. A legtöbb változata önsteril, ezért a magtermeléshez két különböző klónból származó egyed összeporzása szükséges.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Egyéb

Nagyon vitatott taxon. Nagy elterjedési területe miatt erősen variábilis, ezért számos néven írták le és több nemzetségbe sorolták: Echinopsis, Lobivia, Mediolobivia, Digitorebutia.
Hunt szerint (CITES Cactaceae checklist 1999) a Rebutia pygmaea az egyetlen képviselője a 44 szinonimát magába foglaló csoportnak, amelybe a Rebutia haagei is tartozik.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) - Pozsgások, 288. kártya

Az Aylostera pygmaea alá bevont szinonima taxonok