Echeveria subcorymbosa

Echeveria subcorymbosa
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Saxifragales
Család	Crassulaceae
Alcsalád	Sempervivoideae
Nemzetség- csoport	Sedeae
Alnemzetség-csoport	Sedinae
Nemzetség	Echeveria
Faj	Echeveria subcorymbosa

Tudományos név

• Echeveria subcorymbosa Kimnach, 1994
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév Atanasio Echeverría y Godoy mexikói növényfestő és botanikai illusztrátor tiszteletére lett adva.
• A fajnév latin–ógörög szóösszetétel (sub = alatti, korymbos = sátor- vagy bogernyős virágzat), amely a virágzat jellegére, illetve a levelek elhelyezkedésére utal.

Típuspéldány

• Első leírása: Cactus and Succulent Journal of America 66: 11–15, 1994.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növény teljesen sima felszínű. A rövid törzs rendszerint 3 cm hosszú, ritkábban akár 5 cm-nél hosszabb is lehet, vastagsága 5–8 mm. Az epidermisz barna színű.

Fotó: Elhart Zsolt

Levélrózsa

A levélrózsa lapos vagy enyhén homorú, amit a felfelé hajló levelek alakítanak ki. Átmérője általában 4–6 cm (ritkán már 3 cm-től), 20–35 levélből álló, tömött szerkezetű.

Levél

A levelek fordított tojásdad vagy lapát alakúak.

• Méret: 1,5–3 cm hosszúak; legnagyobb szélességük 8–25 mm, a tövüknél kb. 6 mm; vastagságuk 5–7 mm, az alap közelében kb. 4 mm.
• Csúcs: elhegyesedő, rendkívül kicsi (kb. 1 mm vagy annál kisebb), vöröses csúccsal.
• Felület: a felső oldal sima; a levélcsúcstól kb. 3 mm-re hirtelen vagy fokozatosan visszahajló.
• Szín: egyszínű vagy enyhén fényes, hamvas kékesszürke.
• Fonák: sűrűn vörös foltokkal tarkított.
• Szél: enyhén lekerekített, rendszerint vöröses színű.
• A levelek csúcsi felén mindkét oldalon gyengén bordázottak.

Fotó: Elhart Zsolt

Generatív test

Virágzat

A virágzati tengely 4,5–8 cm, ritkábban akár 11 cm hosszú. Az alapnál 2–4 mm vastag, a csúcs közelében kb. 3 mm. Színe szürkés rózsaszín vagy vörös.

• A tengelyen 6–12 levél található.
• A szárlevelek alakja az elliptikustól a fordított tojásdadig változik; csúcsuk hegyes, tompán karmos alappal.
• Méretük 8–15 mm hosszú, 4–7 mm széles, 2–5 mm vastag.
• Színük kékesfehér, gyakran rózsaszínes árnyalattal.

Virág

A virágzat 3–12 virágból álló fürt. A hosszú alsó virágkocsányok miatt kezdetben sátorozó jellegű.

• Virágkocsány: kezdetben majdnem vízszintes, később közel felálló; vastagsága 1,5–2 mm; hossza 10–15 mm, a legalsó elérheti a 3 cm-t.
• Minden virágkocsányon 1–3 murvalevél található.
• Csészekorong: 4–5 mm széles.
• Csészelevelek: felemelkedők, a pártától 1–2,5 mm távolságban állnak; alakjuk tojásdadtól háromszögű-lándzsásig változik; 5–11 mm hosszúak és 2–3 mm szélesek, kb. 1–1,5 mm vastagok, csúcsuk vöröses.
• Párta: tojásdad, ötszögletű, oldala lapos vagy enyhén csatornás; 8–14 mm hosszú, 6–8 mm vastag, nyíláskor 3–4 mm széles.
• A sziromlevelek a csúcs felé hirtelen kiszélesednek, hosszúkásak, nagyon lágyak, kb. 3–4 mm szélesek.
• Csúcsuk gyakran tompa, legfeljebb 0,5 mm hosszú heggyel.
• A hátoldalon enyhén bordázottak; a hátoldal alsó kétharmada vöröses narancsszínű, a csúcsi harmad vagy fél sárga.
• A párta belsejében keskeny csatorna és vöröses nektárüreg található, amely kb. 1,5 mm széles.

Ivarlevelek

• A porzószálak sárgák vagy csak a csúcsuk felé sárgásak.
• Az epipetális porzók a nektárüreg alsó oldalán illeszkednek, lapítottak, kb. 4 mm hosszúak és 0,8 mm szélesek.
• Az anteszepális porzók kb. 0,5 mm hosszan összenőttek, kúpos alakúak, kb. 5 mm hosszúak és 0,6 mm vastagok.
• A portokok sárgák, kb. 1,5 mm hosszúak és 0,6 mm vastagok.
• A nektáriumok fehéresek, kb. 1,5 mm szélesek és 0,5 mm vastagok.
• A termőtáj 5,5–7 mm magas és 4,5–5 mm vastag, az alapnál kb. 3 mm.
• Felső része sárgás, alsó része fehéres.
• A termőlevelek felállók, kissé összenyomottak, hengeresek, a végek felé elkeskenyedők.
• A bibeszál kb. 2 mm hosszú, rózsaszínes, a csúcs felé elvékonyodó.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Mexikó, Oaxaca állam északi része.
• Két ismert élőhelye van: a Laguna Encantada feletti terület és Tlacotepec városától keletre.

A Laguna Encantada egy kis tó egy gipsz/anhidrit kőzetből álló hegy alatt. A gipszrétegek vastagsága változó, néhány centimétertől akár több száz méterig terjedhet. A csapadék a domborzati viszonyok és a gyér növényzet miatt gyorsan lefolyik, a kis tó azonban még hosszabb száraz időszakok végén sem szárad ki teljesen.

A környéken valószínűleg vízzáró kőzetréteg (például agyag vagy cementált homokkő) található. A tágabb környezet vegetációja valamivel dúsabb, ami arra utal, hogy a faj előfordulása erősen lokális lehet.

A második élőhely Tlacotepectől keletre található, ahol a növények a Laguna Encantada környéki populációnál mintegy kétszer nagyobbra nőnek.

Kultúrában tartás

A faj levelei feltűnően hamvas, égkék színűek, amelyek erős napfényben bíborvörös foltos árnyalatot kaphatnak.

Tartása általában nem okoz nehézséget, a szokásos pozsgás talajkeverékekben jól fejlődik. Kifejezetten napfénykedvelő faj, és jellegzetes alakját is inkább visszafogott, „rideg” nevelés mellett tartja meg.

Ez kevesebb öntözést és napos elhelyezést jelent a legtöbb Echeveria fajhoz képest. Virágait rendszeresen hozza, de magot nehezen érlel.

Szaporítás

A növény bőségesen sarjadzik, ezért legkönnyebben a sarjak leválasztásával szaporítható.

Szerzők

• Kép: Elhart Zsolt
• Szöveg: Elhart Zsolt és Bodorkós Zsolt
• Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

• Magyar Pozsgásgyűjtők – Pozsgások 78. kártya