Escobaria minima

```wiki id="k7m3qa"

Pelecyphora minima
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Pelecyphora
Faj	Pelecyphora minima

Escobaria minima
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Pelecyphora minima
Rendszertani besorolás
Faj	Escobaria minima

Tudományos név

• Pelecyphora minima (Baird) D.Aquino & Dan.Sánchez in PhytoKeys 188: 136. 2022 sec. Sánchez & al. 2022
  elfogadott, érvényes név
• Escobaria minima (Baird) DRHunt a Cact. Succ.-ban. J. Gr. Brit. 40: 30. 1978
  szinonima név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév Escobaria Romulo és Numa Escobar mexikói testvérek tiszteletére kapta a nevét.
• A fajnév minima latin eredetű, jelentése „nagyon kicsi”, utalva a növény apró termetére.

Típuspéldány

• Első leírása: Cactus and Succulent Journal of Great Britain 40(2): 30 (1978)
• Basionym: Coryphantha minima Baird (1931)
• Kombináció: D. R. Hunt (1978) – Escobaria nemzetségbe helyezte

A(z) Escobaria minima szinonimái

• ≡ Coryphantha minima, ≡ Neobesseya minima
• = Coryphantha nellieae, ≡ Mammillaria nellieae, ≡ Escobaria nellieae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Fotó: Papp László

Hajtás, szár

Magányos vagy ritkán enyhén sarjadó, parányi termetű faj. Tojás alakú, 1,2–2 (–2,5) cm hosszú és kb. 1,2 cm átmérőjű.

Szemölcsök

Majdnem hengeresek, 1,5–2,25 mm hosszúak, kb. 3 mm magasak.

Axillák

Enyhén gyapjasak.

Areolák

Kicsik, kb. 1 mm átmérőjűek, 3–4,5 mm távolságra helyezkednek el, csak kissé gyapjasak.

Tövisek

Kb. 20 darab, sűrűn álló, a testet szinte teljesen elfedő töviszet.

• Sugárirányban rendeződnek, a testfelszínnel párhuzamosan hajlanak.
• Színük fehéres, hamuszürke vagy ritkán rózsaszínes.
• A felső sor hosszabb és erősebb, a belső sor rövidebb.
• A 3 legnagyobb tövis kb. 4,5 mm hosszú, tövüknél megvastagodott, hirtelen elvékonyodó csúccsal.

Fotó: Elhart Zsolt

Generatív test

Virág

Kb. 2 cm hosszú és átmérőjű. Külső lepellevelei zöldes középcsíkúak, bíborvörös szélűek.

• Lepellevelek: keskenyek, lándzsásak, 8–12 mm hosszúak, a szélükön apró szőrös kinövésekkel
• Ivarlevelek:
  • porzószálak világos zöldessárgák, kb. 4,5 mm
  • portokok sárgák, kb. 0,5 mm
  • bibeszál zöldes, kb. 7,5 mm
  • bibe 5 ágú, zöld, kb. 1 mm

Termés

Kb. 5 mm átmérőjű, gömb alakú, zöld színű, éréskor kiszárad és szétesik.

• Magja: fekete

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: USA (Texas, Brewster megye)
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Chihuahua-sivatag peremvidéke, 1200–1350 m magasságban, kvarcgazdag sziklahasadékokban, teljes napsütésben

Kultúrában tartás

A nemzetség legkisebb faja, tartása általában problémamentes. Magról jól csírázik és gyorsan fejlődik.

Természetes megjelenésének megőrzéséhez ajánlott magvetéssel szaporítani. A vegetatív szaporítás (oltás) hajlamosít a túlzott sarjadzásra és a természetestől eltérő növekedési formára.

Jó vízáteresztő kaktuszkeverékben (pl. homok, perlit, virágföld) nevelhető. Kora tavasszal virágzik, majd több hullámban ismételten is virágot hozhat. Nem önporzó.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Apró termete, sűrű töviszete és kisméretű, gyorsan széteső termése alapján jól elkülöníthető.

Egyéb

A faj taxonómiája többször módosult: Coryphantha → Mammillaria → Escobaria. Végül D. R. Hunt (1978) állította vissza a minima prioritását.

Veszélyeztetett, védett faj, a CITES I. mellékletében szerepel.

Szerzők

• Szöveg: Elhart Zsolt
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 35. kártya