Ugrás a tartalomhoz

Gymnocalycium andreae

Innen: MKOE wiki
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Gymnocalycium andreae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Gymnocalyciinae
Nemzetség Gymnocalycium
Faj Gymnocalycium andreae
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Gymnocalycium andreae (Boed.) Backeb. & F.M.Knuth, Kaktus-ABC: 285. 1936 ["1935"] sec. Charles 2009
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a Gymnocalycium az ógörög gymnos „csupasz” és calyx „kehely” szavakból származik, jelentése „csupasz csövű”, utalva a szőrtelen virágcsőre.
  • A fajnév andreae W. Andreae, Hessenben élő személy tiszteletére került megadásra.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Bödeker gyűjtése, Argentína, 1930 (pontos herbáriumi adat nem ismert)
  • Első leírása: Echinocactus andreae Bödeker, Monatschrift Deutsche Kakteen Gesellschaft II. 210–212, 1930.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Werdermann & Backeberg, 1935.
Fotó: Papp László
Fotó: Papp László

A(z) Gymnocalycium andreae szinonimái

  • Echinocactus andreae
  • = Gymnocalycium andreae var. grandiflorum
  • = Gymnocalycium andreae subsp. matznetteri
  • = Gymnocalycium andreae var. fechseri
  • = Gymnocalycium andreae var. longispinum
  • = Gymnocalycium andreae subsp. pabloi

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Gömb alakú vagy kissé lapított, legfeljebb 45 mm átmérőjű. Többnyire bőségesen sarjadzik. Színe sötét kékeszöldtől feketészöldig terjed, matt fényű. Csúcsa kissé besüllyedt.

Szemölcsök

Nincsenek, a test bordákra tagolt.

Axillák

A bordák (kb. 8) laposak, mély keresztbarázdák által erősen tagoltak, dudoros megjelenésűek.

Areolák

Kerekdedek, kb. 2 mm átmérőjűek, a dudorok közepén helyezkednek el, fiatalon fehérgyapjasak.

Tövisek

  • Középtövis: 1–3 darab, gyakran rövidebb a peremtöviseknél, kissé ívelt, barnásfekete.
  • Peremtövis: általában 7 (ritkán 5), vízszintesen szétterülő, vékony, tűszerű, legfeljebb 8 (ritkán 15) mm hosszú, matt fehér, tövük barnás, felületük gyakran érdes.

Generatív test

Virág

A csúcshoz közel jelenik meg, laposan tölcséres, kb. 30 mm hosszú és 45 mm átmérőjű.

  • Lepellevelek: csésze, párta sziromlevelek, lepellevelek fokozatos átmenetet mutatnak; a külsők zöldessárgák, középen sötétebb sávval, a belsők élénk kénsárgák, lándzsásak.
  • Ivarlevelek: porzószálak és bibeszál világos sárgák; portokok és bibe sárgásfehérek, a bibe többnyire 6 ágú. A virágcső zöld, pikkelyekkel borított.

Termés

Kékeszöld, gömb alakúra száradó, kb. 12 mm átmérőjű, 4–7 pikkellyel és száradt virágmaradvánnyal.

  • Magja: kb. 1 mm átmérőjű, matt fekete, apró szemölcsökkel fedett, köldöke világosbarna, enyhén besüllyedt.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína, Sierra de Córdoba (Pampa de la Esquina, Cerro Los Gigantes), valamint Cerro de Uritorco környéke.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 1500–2000 m feletti magasságban, köves, sziklás hegyoldalakon él, ritkás lombhullató cserjék és pázsitfüvek között.

Kultúrában tartás

Saját gyökerén is jól nevelhető. Tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, enyhén savanyú talajt igényel. Nyáron az erős napsütéstől védeni kell. Szereti a friss, mozgó levegőt. Télen szárazon, 6–10 °C között teleltetendő. Szobai körülmények között is tartható. Magról és sarjról egyaránt könnyen szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Kis termete, sűrű sarjképzése, rövid tövisei és jellegzetes sárga virágai alapján jól felismerhető. A Gymnocalycium baldianum fajhoz hasonló, de attól virágszínben és töviszetben eltér.

Taxonómia és filogenetika

A faj a Cactaceae család tagja. Jelentős változatosságot mutat, több alfajt és változatot írtak le:

Megjegyzés
Ez a leírás 2004-ben készült, ma a Korotkova Cactaceae Checklist (Caryophyllales.org) alapján a

Egyéb

A faj nagy diverzitása főként a virágméretben, színben és tövisek fejlettségében mutatkozik meg.

Szerzők

  • Szöveg: Mánfai Gyula
  • Kép: Papp László
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 85. kártya