Gymnocalycium buenekeri
| Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Gymnocalyciinae |
| Nemzetség | Gymnocalycium |
| Faj | Gymnocalycium horstii |
| Alfaj | Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri |
| Gymnocalycium buenekeri | |
|---|---|
 Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Gymnocalycium buenekeri |
Tudományos név
- Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri (Swales) PJBraun és Hofacker in Schumannia 3: 188. 2002 mp. Charles 2009
elfogadott, érvényes név - Gymnocalycium buenekeri Swales kaktuszokban. Succ. J. Gr. Brit. 40(4): 97. 1978
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög gymnos (meztelen) és calyx (kehely) szavakból származik, a virág csupasz kelyhére utal.
- A fajnév Heinz Bueneker nevét őrzi.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: kultúrából származó növény, holotípus az angliai Kew Garden Botanikus Kert herbáriumában
- Első leírása: Cact. Succ. Journal Gr. Brit. 40(4): 97–100, 1978.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: G. Swales
A(z) Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri szinonimái
- (A(z) Gymnocalycium buenekeri a(z) Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri szinonimája)*
- ≡ Gymnocalycium buenekeri, − Gymnocalycium horstii var. buenekeri
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Kezdetben magános, később sarjakat fejlesztve kisebb-nagyobb telepeket alkot. Teste lapított gömbtől rövid hengeres formáig változik. Magassága legfeljebb 15 cm, átmérője 10 cm vagy több. Epidermisze sötét, tompa zöld.
Szemölcsök
Nem fejlettek, a test bordákra tagolt.
Areolák
A bordák középvonalában helyezkednek el. Fiatalon fehér vagy világossárga gyapjú borítja őket, amely később megszürkül és kihull. Az areolák között sekély rovátka figyelhető meg.
Tövisek
- Középtövis: nincs
- Peremtövis: 3–5 darab, erősek, merevek, kissé hajlékonyak, kb. 2,5 cm hosszúak, színük sárga, később barnás vagy szürkés árnyalatúvá válik
Generatív test
Virág
A virágok csúcsközeli areolákból fejlődnek, teljes nyílásban kb. 4,5 cm hosszúak és 6,5 cm átmérőjűek.
- Lepellevelek: csésze és párta nem különül el élesen; színük barackrózsaszíntől pirosas rózsaszínig terjed, gyakran sötétebb középcsíkkal
- Ivarlevelek: porzószálak halványsárgák, portokok barnás rózsaszínűek, bibeszál világoszöld, bibe fehér, 9 karéjra osztott
Termés
Ovális, 5–6 cm hosszú, 3–4 cm széles, lédús, fehéres pulpájú.
- Magja: kb. 1,3 × 1,2 mm-es, barnásfekete, gödrösen pontozott felszínű
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Brazília, Rio Grande do Sul állam
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 300–450 m magasságban, dombos vidéken, füves sztyeppén él. Alapkőzete diabáz és bazaltláva, talaja kavicsos, törmelékes, homokos. Évi csapadék 1200–1300 mm.
Kultúrában tartás
Félárnyékos, mozgó árnyékú környezetet kedvel, napi 6–8 óra megvilágítás elegendő számára. Jó vízáteresztő, enyhén savanyú talajt igényel, mely humuszt és ásványi anyagokat (pl. gránit, bazalt) is tartalmaz. Nyáron a párásítást meghálálja. Öntözése mérsékelt, csak kiszáradt talajnál. Ősszel fokozatosan csökkentendő, majd teljesen megszüntetendő. Télen 6–8 °C-on, teljesen száraz körülmények között teleltetendő. Magról szaporítható, de lassan fejlődik; sarjak leválasztásával gyorsabban szaporítható.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Közeli rokona a Gymnocalycium horstii, melytől erősebb tövisei, sötétebb epidermisze és élénkebb rózsaszín virágai különböztetik meg.
Taxonómia és filogenetika
A faj a Cactoideae alcsalád Trichocereeae törzsébe tartozik. H. Till (2001) rendszere szerint a Gymnocalycium nemzetségen belül a Microsemineum alnemzetség, Microsemineum szekció, Macrosemineum alszekció és Multiflora sorozat tagja.
Egyéb
A fajt először A. F. Buining írta le Gymnocalycium horstii var. buenekeri néven (1970), azonban a holotípus hiánya miatt ez a név érvénytelen. Érvényes leírását és faji rangját G. Swales adta meg 1978-ban.
Szerzők
- Szöveg: Ficzere Miklós
- Kép: Papp László
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 64. kártya