Ugrás a tartalomhoz

Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum

Innen: MKOE wiki
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Gymnocalyciinae
Nemzetség Gymnocalycium
Faj Gymnocalycium monvillei
Alfaj Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum

Tudományos név

  • Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum (G.Frank & H.Till) H.Till in Gymnocalycium 6(3): 102. 1993 sec. Demaio & al. 2011
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév az ógörög gymnos (meztelen, csupasz) és calycium (kehely) szavakból származik, jelentése: csupasz kehelycső, utalva a virágtengely sima felszínére.
  • A fajnév Monville nevét őrzi, aki a XIX. században Lemaire munkatársa volt.
  • Az alfajnév latin eredetű, jelentése: „félelmetes, ijesztő tövisű”, a növény erőteljes töviseire utal.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: kultúrából származó anyag alapján került leírásra.
  • Első leírása: Kakt. u. a. Sukk. 38(8):191, 1987.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: H. Till
Fotó: Papp László
Fotó: Papp László

A(z) Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum szinonimái

  • Gymnocalycium horridispinum
  • = Gymnocalycium lamudanaense

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növény magános, kezdetben gömb alakú, majd idősebb korban rövid oszlopossá válik. Magassága kb. 12 cm, átmérője 8 cm. Epidermisze fénylő sötétzöld.

Szemölcsök

A bordák állszerű dudorok sorából épülnek fel.

Areolák

Az areolák oválisak, 8–10 mm hosszúak és kb. 6 mm szélesek, egymástól mintegy 20 mm távolságra helyezkednek el. Felületüket szürkésfehér gyapjas szőrzet borítja.

Tövisek

  • Középtövis: 4 db, erőteljesek, a peremtöviseknél vastagabbak, tőben megvastagodók, keresztben állók, sötétvörös színűek, 3–4 cm hosszúak.
  • Peremtövis: 10–12 db, árszerűek, kemények, kissé a testre hajlók, tompa végűek, sötétvörös árnyalatúak, 2–2,5 cm hosszúak.

Generatív test

Virág

A virág csúcsközeli areolából fejlődik, 6–7 cm hosszú és kb. 6 cm átmérőjű.

  • Lepellevelek: csésze és párta jellegű lepellevelek halvány rózsaszínűek, gyakran sötétebb szegéllyel vagy középcsíkkal; ritkán fehér virág is előfordul.
  • Ivarlevelek: porzószálak, portokok világos színűek, bibeszál világos, bibe többágú.

Termés

Ovális, kb. 2 cm hosszú és 1,5 cm széles, húsos, éretten hosszanti irányban felnyíló.

  • Magja: gömbölyű, kb. 1 mm-es, maghéja sötétbarna vagy fekete, apró dudorokkal.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína, Córdoba tartomány, Salsacate környéke.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 700–800 m magasságban, füves-cserjés dombvidéken, kavicsos, köves talajon él.

Kultúrában tartás

Hálás, viszonylag könnyen tartható növény. Talaja enyhén savanyú (pH 5,5–6,5), humuszban és vulkanikus eredetű ásványi anyagokban gazdag legyen. Vegetációs időszakban rendszeres öntözést és párásabb levegőt igényel, de a pangó víz kerülendő. Félárnyékos helyen is jól fejlődik, a tűző napsütéstől védeni kell. Ősszel az öntözést fokozatosan csökkentsük, majd teljesen szüntessük meg. Télen világos, jól szellőző helyen, 6–8 °C-on, teljesen szárazon teleltessük. Magról könnyen szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Erőteljes, sötétvörös középtövisei és sűrű peremtövisei jól elkülönítik a Gymnocalycium monvillei többi alfajától.

Taxonómia és filogenetika

Korábban önálló fajként (Gymnocalycium horridispinum) szerepelt, jelenleg a Gymnocalycium monvillei egyik alfaja. A Cactoideae alcsalád Trichocereeae nemzetségcsoportjába tartozik. Till (2001) rendszere szerint a Microsemineum alnemzetség, Microsemineum fajcsoport, Microsemineum alszekció, Microsemineum fajsor tagja.

Egyéb

A fajon belül több alfaj ismert: subsp. monvillei, subsp. achirasense és subsp. brachyanthum, melyek főként tövisük számában és alakjában különböznek.

Szerzők

  • Szöveg: Ficzere Miklós
  • Kép: Papp László
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 359. kártya