Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum

Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium monvillei
Alfaj	Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Tudományos név

Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum (G.Frank & H.Till) H.Till in Gymnocalycium 6(3): 102. 1993 sec. Demaio & al. 2011
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög gymnos (meztelen, csupasz) és calycium (kehely) szavakból származik, jelentése: csupasz kehelycső, utalva a virágtengely sima felszínére.
A fajnév Monville nevét őrzi, aki a XIX. században Lemaire munkatársa volt.
Az alfajnév latin eredetű, jelentése: „félelmetes, ijesztő tövisű”, a növény erőteljes töviseire utal.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: kultúrából származó anyag alapján került leírásra.
Első leírása: Kakt. u. a. Sukk. 38(8):191, 1987.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: H. Till

A(z) Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum szinonimái

≡ Gymnocalycium horridispinum
= Gymnocalycium lamudanaense

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növény magános, kezdetben gömb alakú, majd idősebb korban rövid oszlopossá válik. Magassága kb. 12 cm, átmérője 8 cm. Epidermisze fénylő sötétzöld.

Szemölcsök

A bordák állszerű dudorok sorából épülnek fel.

Areolák

Az areolák oválisak, 8–10 mm hosszúak és kb. 6 mm szélesek, egymástól mintegy 20 mm távolságra helyezkednek el. Felületüket szürkésfehér gyapjas szőrzet borítja.

Tövisek

Középtövis: 4 db, erőteljesek, a peremtöviseknél vastagabbak, tőben megvastagodók, keresztben állók, sötétvörös színűek, 3–4 cm hosszúak.
Peremtövis: 10–12 db, árszerűek, kemények, kissé a testre hajlók, tompa végűek, sötétvörös árnyalatúak, 2–2,5 cm hosszúak.

Generatív test

Virág

A virág csúcsközeli areolából fejlődik, 6–7 cm hosszú és kb. 6 cm átmérőjű.

Lepellevelek: csésze és párta jellegű lepellevelek halvány rózsaszínűek, gyakran sötétebb szegéllyel vagy középcsíkkal; ritkán fehér virág is előfordul.
Ivarlevelek: porzószálak, portokok világos színűek, bibeszál világos, bibe többágú.

Termés

Ovális, kb. 2 cm hosszú és 1,5 cm széles, húsos, éretten hosszanti irányban felnyíló.

Magja: gömbölyű, kb. 1 mm-es, maghéja sötétbarna vagy fekete, apró dudorokkal.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína, Córdoba tartomány, Salsacate környéke.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 700–800 m magasságban, füves-cserjés dombvidéken, kavicsos, köves talajon él.

Kultúrában tartás

Hálás, viszonylag könnyen tartható növény. Talaja enyhén savanyú (pH 5,5–6,5), humuszban és vulkanikus eredetű ásványi anyagokban gazdag legyen. Vegetációs időszakban rendszeres öntözést és párásabb levegőt igényel, de a pangó víz kerülendő. Félárnyékos helyen is jól fejlődik, a tűző napsütéstől védeni kell. Ősszel az öntözést fokozatosan csökkentsük, majd teljesen szüntessük meg. Télen világos, jól szellőző helyen, 6–8 °C-on, teljesen szárazon teleltessük. Magról könnyen szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Erőteljes, sötétvörös középtövisei és sűrű peremtövisei jól elkülönítik a Gymnocalycium monvillei többi alfajától.

Taxonómia és filogenetika

Korábban önálló fajként (Gymnocalycium horridispinum) szerepelt, jelenleg a Gymnocalycium monvillei egyik alfaja. A Cactoideae alcsalád Trichocereeae nemzetségcsoportjába tartozik. Till (2001) rendszere szerint a Microsemineum alnemzetség, Microsemineum fajcsoport, Microsemineum alszekció, Microsemineum fajsor tagja.

Egyéb

A fajon belül több alfaj ismert: subsp. monvillei, subsp. achirasense és subsp. brachyanthum, melyek főként tövisük számában és alakjában különböznek.

Szerzők

Szöveg: Ficzere Miklós
Kép: Papp László
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 359. kártya