Kategória:Cheiridopsis
| Cheiridopsis Nicholas Edward Brown | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Aizoaceae |
| Alcsalád | Ruschioideae |
| Nemzetség- csoport |
Ruschieae |
| Nemzetség | Cheiridopsis |
| Mesembryanthemum sect. | |
|---|---|
 Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Cheiridopsis Nicholas Edward Brown | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Mesembryanthemum sect. |
Tudományos név
- Cheiridopsis Nicholas Edward Brown (1925)
elfogadott, érvényes név - Mesembryanthemum sect. Cheiridopsis (N.E.Br.) Berger (1908)
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a görög cheiris (tok, hüvely vagy kesztyű) és opsis (hasonlóság) szavak összetételéből származik. Az elnevezés arra a jellegzetes morfológiai sajátosságra utal, hogy a nyugalmi időszakban az elszáradó régi levélpár hüvelyszerűen körülveszi és védi a fejlődő új leveleket. Nicholas Edward Brown 1925-ben emelte nemzetség rangra a csoportot, rögzítve ezt a különleges fenológiai jelenséget. A klasszikus nyelvi források (Liddell–Scott–Jones) a cheiris szót a kézre húzható védőeszközként határozzák meg, ami a botanikai latinban (Stearn, Genaust) a levélhüvelyek védő funkcióját szimbolizálja.
Típus
- Cheiridopsis tuberculata (Miller) Nicholas Edward Brown; gyűjtő: Francis Masson, Dél-Afrika, Fokföld.
- Első leírása: Gardeners' Chronicle, ser. 3, 78: 412. (1925)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nicholas Edward Brown, 1925
Cheiridopsis képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Mesembryanthemum sect. Cheiridopsis (N.E.Br.) Berger
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Törpe, párnát alkotó vagy sűrűn ágas pozsgás növények. A szár rövid, gyakran nem látható a sűrűn álló levelektől. A legfőbb jellemző a levelek felépítése: párosával állnak, húsosak, gyakran háromszögletűek vagy félhengeresek. A nyugalmi időszakban (nyáron) az idősebb levelek elszáradnak és papírszerű, fehéres hüvelyt alkotnak, amely megvédi a belső, fiatal levelek szövetét a kiszáradástól és a tűző naptól. A hajtások felülete gyakran pontozott a víztároló sejtektől. A gyökérzet vékony, elágazó, tipikusan szukkulens életmódhoz kötött.
Generatív test
Virág
A virágzat magányos, a virág nagy és látványos, többnyire sárga, ritkábban fehér, krémszínű vagy lila.
- Takarólevelek: A csésze 4-5 egyenlőtlen cimpából áll. A párta számos sorban elhelyezkedő, keskeny sziromlevél alkotja, amelyek gyakran fémesen csillognak. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak sűrűn, központi kúpot alkotva állnak, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibe száma rendszerint 8 és 19 közötti, tollas. Egy sorban maradjon!
Termés
Bonyolult szerkezetű, higrochastikus toktermés, amely általában sok rekeszű (8–20), zárótestekkel és fedőhártyákkal ellátott.
- Magja: Apró, barna, vese alakú vagy kerekded.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség endemikus a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia téli csapadékos területein, különösen a Namaqualand és a Richtersveld régiókban.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Kvarcit- és gránittörmelékes síkságokon, sziklás hegyoldalakon élnek. Kifejezetten téli növekedésűek, a forró nyári hónapokat a levélhüvelyek védelmében, nyugalmi állapotban vészelik át.
Kultúrában tartás
A Cheiridopsis fajok kedveltek a gyűjtők körében, de tartásuk odafigyelést igényel fordított életciklusuk miatt. Fényigényesek, télen igényelnek mérsékelt öntözést, míg nyáron, a pihenőidőszakban szinte teljesen szárazon kell tartani őket, amíg a védőhüvelyek le nem száradnak. Jó vízelvezetésű, ásványi alapú talajban fejlődnek a legjobban.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A nemzetség leginkább a Conophytum és Argyroderma nemzetségekkel mutat hasonlóságot, de a Cheiridopsis fajok levelei általában hosszabbak és a pihenőidőszaki papírszerű védőhüvelyük (cheiris) egyedi határozóbélyeg.
Szukkulens taxonok
A taxon a Ruschioideae alcsaládba tartozik. A xeromorf jelleg nemcsak a levelek szukkulenciájában, hanem a nyugalmi állapot alatti epidermális védekezésben (módosult levélmaradványok) csúcsosodik ki.
Taxonómia és filogenetika
A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok (pl. Klak et al.) megerősítették a nemzetség helyét a Ruschieae tribuson belül. A filogenetikai adatok szerint a nemzetség közeli rokonságban áll az Ihlenfeldtia és Odontophorus nemzetségekkel.
Forrás
- Plants of the World Online (POWO)
- International Plant Names Index (IPNI)
- World Flora Online (WFO)
- Llifle Encyclopedia of Succulents
- Brown, N. E. (1925): Gardeners' Chronicle.
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.