Thelocactus bicolor subsp. schwarzii
| Thelocactus bicolor subsp. schwarzii | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Ferocactinae |
| Nemzetség | Thelocactus |
| Faj | Thelocactus bicolor subsp. schwarzii |
 
| |
Tudományos név
- Thelocactus bicolor subsp. schwarzii (Backeb.) N. P. Taylor, 1998
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög szóösszetétel, a növény szemölcsös hajtását jellemzi. A „thélé” szó jelentése csecsbimbó, átvitt értelemben gumó, szemölcs, dudor. A latinosodott „cactus” szó ógörög eredetű („kaktos”), eredetileg egy bogáncsszerű szúrós növény (más vélemény szerint az articsóka) köznyelvi megnevezésére használták. A szót Linné használta fel az Újvilágban mind nagyobb számban felfedezett kaktuszok egyik nemzetségneveként 1753-ban. Ma önállóan a növénycsalád viseli a nevet.
- A fajnév latin jelentése: két színű, amely a virág színét jellemzi.
- Az alfajnév Fritz Schwarz német származású mexikói kaktuszgyűjtőt tiszteli meg, akinek fő működési időszaka a XX. század 40-es és 50-es éveire esik; a taxon első példányait ő gyűjtötte be.
Típuspéldány
- Típusélőhely: Mexikó, Tamaulipas állam; sík terület, 50–200 m tengerszint feletti magasság
- Első leírása: Cactus and Succulent Journal of Great Britain 12: 81. 1950.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: N. P. Taylor, 1998
Szinonimák
- Thelocactus schwarzii Backeb., 1950
- Thelocactus bicolor var. schwarzii (Backeb.) Anderson, 1987
- Érvényes név és szinonimák a Thelocactus bicolor taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Egyhajtású növény, mintegy 6 cm magas és 5,5 cm átmérőjű, Anderson kiegészítése szerint magassága elérheti a 9 cm-t is. A hajtás színe zöld, enyhe kékes árnyalattal. Gyakran fejleszt sarjakat.
Szemölcsök
A 13 borda szemölcsökre tagolt; a szemölcsök 13 mm hosszúak és 9 mm szélesek, erőteljes szemölcsösséget mutatnak.
Areolák
Az areolák 2 mm hosszúak, hosszúkásak, rövid fehér filc borítja őket.
Tövisek
- Peremtövis: 13–14 db, teljesen szétterülő, sugaras állású, a hajtás felé kissé hajlott; színük sárgás. A fiatal tövisek töve gyakran vörös, később teljesen sárgává válik. Többségük legfeljebb 17 mm hosszú, ritkán egy elérheti a 27 mm-t.
Generatív test
Virág
A virág szélessége akár 8,5 cm is lehet. Színe lila, vörös torokkal; a belső lepelleveleken a vörös torok felett fehér sáv látható, így a virág háromszínű. A virágcső zöld, hegyes pikkelyekkel borított.
- Lepellevelek: lepellevelek háromszínű mintázattal;
- Ivarlevelek: porzószálak sárgák, portokok sárgák; bibeszál fehér, bibe vöröses
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, Tamaulipas állam; sík területek 50–200 m tengerszint feletti magasságban; az élőhely pontosítása szerint a 81-es út mentén, Llera de Canales és Gonzales között.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nehéz, agyagos talajon, aprózódott, vízerózió által gyakran kerekített köveken, főként mészkövön, bokrok árnyékában vagy tisztásain él; ritkás lágyszárúakkal, gyakran pázsitfűfélékkel és egyéb pozsgásokkal. Az éves csapadék kb. 800 mm, ennek 90%-a áprilistól októberig esik. A leghidegebb hónapok december és január; a napi minimum általában 11–12 °C, de akár –5 – –6 °C is lehet. A nyarak forrók és csapadékosak.
Kultúrában tartás
Középtövis nélküli formái első pillantásra Coryphantha-ra emlékeztethetnek, különösen a szemölcsös hajtás és a sugarasan álló, sárgás peremtövisek miatt. Virágzó állapotban azonban nagyméretű, trikolor virágai egyértelműen elkülönítik. Talaja enyhén bázikus, a szokásosnál kötöttebb; agyag hozzáadásával javítható. Szabadban tartásnál és teleltetésnél a talaj legyen teljesen száraz. Nyáron védeni kell a tartós tűző napfénytől, télen pedig nem szabad tartósan 5 °C alatti hőmérsékletnek kitenni. Virágzása a nyár végén várható.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Thelocactus bicolor alfajaitól és változataitól a középtövis hiánya, a nagyobb bordaszám és az erőteljesebb szemölcsösség különbözteti meg. Hasonlíthat a Coryphantha radians-hoz, de virágai nagyméretűek és háromszínűek.
Taxonómia és filogenetika
Az alfajt eredetileg Thelocactus schwarzii néven írták le, később a Thelocactus bicolor alfajaként értelmezték. Anderson több ponton kiegészítette az eredeti leírást, megemlítve a nagyobb méretet, a sarjképzést és az esetleges középtövis jelenlétét.
Egyéb
Bár a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint a Thelocactus bicolor és változatai nem veszélyeztetettek, az alfaj Anderson szerint nincs biztonságban. Kis kiterjedésű élőhelyén a példányok könnyen elérhetők a gyűjtők számára, és a mezőgazdasági tevékenység is aktív a térségben.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán, Bodor János
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 552. kártya