Turbinicarpus knuthianus
| Turbinicarpus knuthianus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Cactinae |
| Nemzetség | Turbinicarpus |
| Faj | Turbinicarpus knuthianus |
 
| |
Tudományos név
- Turbinicarpus knuthianus (Boedeker) V. John et Riha, 1983
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév latin–ógörög eredetű összetétel: a latin turbinatus = csiga és az ógörög carpos = termés szavakból származik, és a termés kerek, csiga alakjára utal.
A fajnév F. M. Knuth von Knuthenborg dán botanikus és kaktuszgyűjtő nevét őrzi, aki a Kaktusz ABC (1936) egyik szerzője volt Backeberggel együtt.
Típuspéldány
Gyűjtő: Boedeker
Hely: Mexikó, San Luis Potosí
Időpont: 1930
Típuspéldány gyűjteményi helye: a leírásban nem közölt
Első leírása: Echinocactus knuthianus Boedeker, 1930, Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft 139–140.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: V. John et Riha, 1983
Szinonimák
- Echinocactus knuthianus Boedeker, 1930
- Thelocactus knuthianus (Boedeker) Borg, 1937
- Gymnocactus knuthianus (Boedeker) Backeberg, 1951
- Neolloydia knuthiana (Boedeker) E. F. Anderson, 1986
- Pediocactus knuthianus (Boedeker) Halda, 1998
- Érvényes név és szinonimák a Turbinicarpus knuthianus taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A növény magányos vagy kisebb telepeket képez. Teste lapított gömb alakú, bőre kékeszöld. A hajtáscsúcs kissé besüllyedő, gyapjúval és tövisekkel sűrűn borított. Magassága 3–6 cm, átmérője 3,5–7 cm.
Szemölcsök
Szemölcsei (tuberkulum-ai) kúposak, 5–7 mm magasak, spirálisan futó bordasorokba rendeződnek, amelyek száma 13–21.
Axillák
Az axillák csupaszak.
Areolák
Fiatal növényeken csupaszok, idősebb példányokon – főleg a hajtáscsúcs közelében – fehér gyapjúval borítottak.
Tövisek
- Középtövis: 1–2 db, fehér színű, 10–16 mm hosszú, a csúcs irányába mutató.
- Peremtövis: 15–20 db, 6–8 mm hosszúak, sugárirányban szétterülők, enyhén a növényre hajlók, fémesen sárgás színűek, vékonyak, tűszerűek és merevek.
Generatív test
Virág
A virágok a hajtáscsúcson fejlődnek, egyszerre több is nyílhat. Hosszuk 23–28 mm, átmérőjük 18–25 mm. Színük mély rózsaszín (magenta), gyakran sötétebb középsávval, amely a csúcsnál a legszélesebb. A magház zöld.
- Lepellevelek: külső és belső lepellevelek magenta színűek, gyakran sötétebb középsávval.
- Ivarlevelek: porzószálak sötét rózsaszínűek, portokok sárgák; bibeszál nem említett; bibe 5–6 fehér bibekaréjra ágazik.
Termés
A termés megközelítőleg gömb alakú, sárgászöld vagy sötét lilásbarna színű, fényes felszínű, 7–9 mm hosszú és 7–8 mm széles.
- Magja: fekete, kb. 1 mm nagyságú.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, San Luis Potosí állam, Guadalcázar kormányzóság délkeleti és Cerritos kormányzóság északnyugati része, San Luis Potosí várostól mintegy 75 km-re északra, kb. 400 km² kiterjedésű területen.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a Sierra Madre Oriental hegységben, 1500–1550 m tengerszint feletti magasságban; meszes, agyagos, szerves anyagban gazdag talajokon; szubmontán xerofil Matorral vegetációban, pázsitfűfélék és szárazságtűrő cserjék társaságában. Az éves csapadék 300–700 mm, az átlaghőmérséklet 20–22 °C.
Kultúrában tartás
Könnyen tartható faj. Talaja legyen meszes, jó vízáteresztő, kissé kötött, humuszban gazdag. Október elejétől nem öntözendő, talaját kiszárítva teleltetendő világos, szellős helyen, 0 °C fölötti, de tartósan 8 °C alatti hőmérsékleten. 2,5–3 éves korban kezd virágozni. Magról jól szaporítható, de fiatal korban gombás fertőzésekre érzékeny.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Lapított gömb alakú teste, nagy számú, fémesen sárgás peremtövise és magenta színű virágai jól elkülönítik más Turbinicarpus fajoktól.
Taxonómia és filogenetika
Faj alatti rendszertani kategóriája nem ismert. A nemzetségen belül a Gymnocactus (Backeberg) J. Lüthy szekcióba tartozik. A CITES egyezmény alapján fokozottan védett (I. kategória).
Egyéb
Természetvédelmi jelentősége kiemelkedő a szűk elterjedési terület és a kis populációk miatt.
Szerzők
- Szöveg: Ficzere Miklós
- Kép: Papp László; Barna János
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete – Pozsgások 216. kártya