Aloe variegata

Aloe variegata
; Nomenklatúrális (homotipikus) szinonima
Rendszertani besorolás
Faj	Aloe variegata

Tudományos név

A nemzetségnév az ógörög nyelvben már ősidőktől létezett, és a hasonló növények megnevezésére szolgált. Linné ezt a nevet vette át botanikai névként.
A fajnév latin eredetű, jelentése: tarkázott, tarka, változatos, a levelek jellegzetes mintázatára utal.

Törzs nélküli faj, gyökérről erősen sarjadzik, így nagyobb csoportokat képes alkotni.
Vastag, húsos, lándzsa alakú levelek levélrózsát alkotnak, egymás fölött három sorban helyezkednek el.
Levelek 10–15 cm hosszúak, tőben 4–6 cm szélesek, keresztmetszetük V-alakú vagy háromszög.
Rajtuk téglalap alakú fehér foltok, amelyek szabálytalan mintázatot alkotnak.
Levél szegélye fehéres, kemény, enyhén fogazott.

Virágzata 30 cm magas, egy-két oldalágat is nevelhet.
Virágszár 10–20 cm hosszú, hengeres, rajta laza fürtben 20–30 db csöves virág nyílik.
Fellevelek 15×7 mm, kihegyesedők, virágkocsány 4–7 mm hosszú.
Virágok 35–40 mm hosszúak, színük hússzínűtől fakó vörösig változhat, az alapjuk csonkán gömbölyödő, felül enyhén keskenyebb.
Szabad leplek 5–7 mm-esek, csíkozás előfordulhat.
Porzók 0–2 mm-re kiállnak a virágból.

Magjai sötétbarnák, 1–1,5 cm-esek, rövidebb távolságra repülhetnek hártyaszerű szárnyaikkal.

Elterjedt Namíbiában és a Dél-Afrikai Köztársaságban: Északi-, Nyugati-, Keleti Fokföld, valamint Orange Szabad Állam területén.
Élőhely: kemény vagy köves talajon, gyakran bokrok árnyékában.

Nem kényes, könnyen tartható növény.
Világos ablak közelében szobanövényként nevelhető; szabadban és üvegházban igazán dúsan virágzik.
Tavaszi fagyok elmúltával szabadba helyezhető, kezdetben árnyékolást igényel.
Öntözése a talaj kiszáradásakor szükséges.
Télen 10 °C körüli világos helyen telel, havonta egy kis öntözést meghálál, de áttelelhet teljesen szárazon is.
Virágbimbók január–februárban jelennek meg; virágzás hetekig eltarthat, ismétlődhet a nyár folyamán.
Talajra nem igényes, jó vízáteresztő képességű talaj (pl. Florasca B típusföld kis agyag- és sóderadaggal).
Szaporítása sarjairól tavasszal, magról is lehetséges; nem önporzó, ezért két külön magról származó példány szükséges a sikeres terméshez.

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) - Pozsgások 193. kártya