Aloidendron pillansii
| Aloidendron pillansii | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Asphodelaceae |
| Alcsalád | Asphodeloideae |
| Nemzetség- csoport |
Aloeae |
| Nemzetség | Aloidendron |
| Faj | Aloidendron pillansii |
 
| |
| Aloe pillansii | |
|---|---|
 Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Aloidendron pillansii | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Aloe pillansii |
Tudományos név
- Aloidendron pillansii (L.Guthrie) Klopper & Gideon F. Smith (2013) sec. Klopper et al. (2013)
elfogadott, érvényes név - Aloe pillansii L.Guthrie (1928)
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, az Aloidendron, a latin Aloe (aloe) és a görög dendron (fa) szavak összetétele, utalva a nemzetség fatermetű megjelenésére.
- A faji jelzőt, a pillansii-t, Louise Guthrie adta Neville Stuart Pillans (1884–1964) dél-afrikai botanikus tiszteletére, aki a fokföldi flóra neves kutatója volt és számos szukkulens taxont fedezett fel. Pillans 1926-ban gyűjtötte az első példányokat a Richtersveld hegységben.
Típus
- Aloidendron pillansii; Pillans Neville Stuart, Dél-Afrika, Northern Cape, Richtersveld, 1926
- Első leírása: Guthrie Louise: Journal of Botany, British and Foreign 66: 15. (1928) (mint Aloe pillansii)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Klopper Olwen M. és Smith Gideon F. (2013)
Aloidendron pillansii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Aloe pillansii L.Guthrie
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Hatalmas termetű, robusztus szukkulens fa, magassága elérheti a 10–12 métert. A szár (törzs) általában magányos vagy csak kevés felé ágazik el (ritkábban dichotóm, mint rokonai), az alapjánál rendkívül vaskos, átmérője 1–2 méter is lehet; kérge szürkésfehér, simább felületű. A hajtás végein sűrű, kerekded üstökökben állnak a levelek. A levelek húsosak, lándzsásak, hosszuk 50–60 cm, szélességük az alapnál 10–12 cm; színük szürkészöld vagy sárgászöld, felületük sima, szélükön apró, fehéres fogak találhatók. A gyökérzet sekély, de masszív, a sziklás talajhoz rögzíti a nehéz törzset.
Generatív test
Virág
A virágzat egyedülálló a nemzetségben: a legalsó levelek hónaljából (axilla) ered, és lefelé csüngő, elágazó fürtöt alkot. A virág húsos, hengeres-harang alakú, kb. 35 mm hosszú, színe citromsárga vagy kanárisárga.
- Takarólevelek: A lepellevél sárga, a külső lepellevél és belső lepellevél csőszerűen összeforrt, a csúcsán enyhén szétálló.
- Ivarlevelek: A porzószálak és a bibeszál kiállnak a lepelcsőből; a portokok sötétsárgák, a termő felső állású.
Termés
Gömbölyded, fásodó toktermés, amely kb. 40 mm átmérőjű.
- Magja: Szárnyas, sötétbarna, lapított.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Rendkívül szűk elterjedésű faj, kizárólag Dél-Afrika (Richtersveld) és Namíbia déli részének határvidékén fordul elő.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Szélsőségesen arid, sivatagi hegyoldalakon, sziklás gerinceken él.
- Litofiton életmódot folytat a köves törmeléklejtőkön.
- Populációi veszélyeztetettek a túllegeltetés és a klímaváltozás miatti vízhiány okán.
Kultúrában tartás
Rendkívül lassú növekedése és speciális igényei miatt ritka a kultúrában. Nagyon jó vízelvezetésű, ásványi közeget és teljes napsütést igényel. A túlöntözésre és a párás levegőre nagyon érzékeny, a pangó vizet nem tűri. Természetes élőhelyén a pusztulás szélén áll, ezért nemzetközileg védett.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Legkönnyebben az Aloidendron dichotomum fajjal téveszthető össze, de az Aloidendron pillansii törzse fehérebb és kevésbé ágazik el. Legfőbb megkülönböztető bélyege a virágzat, amely a levélrózsa aljáról indul és lefelé csüng, míg az Aloidendron dichotomum virágzata az üstök tetején, felálló helyzetben fejlődik.
Taxonómia és filogenetika
A 2013-as filogenetikai revízió során az Aloidendron nemzetségbe sorolták át. Molekuláris adatok alapján ez a faj a legrobusztusabb és morfológiailag az egyik legelkülönültebb tagja a csoportnak. A kutatások megerősítették monofiletikus jellegét a fatermetű aloe-kládon belül.