Castellanosia caineana
| Castellanosia caineana | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Leptocereinae |
| Nemzetség | Castellanosia |
| Faj | Castellanosia caineana |
 
| |
Tudományos név
- Castellanosia caineana Cárdenas, 1951
A név eredete, etimológia
- Martin Cárdenas alkotta meg a nemzetségnevet Alberto Castellanos (1896–1968) argentin botanikus tiszteletére, aki kiemelkedő kutatója volt Dél-Amerika flórájának és a kaktuszféléknek.
- A fajnév, a caineana, a típuslelőhelyre, a bolíviai Rio Caine folyó völgyére utal, a latin -ana (valahonnan származó) képzővel ellátva.
Típus
- Castellanosia caineana; Martin Cárdenas gyűjtötte, Bolívia, Larecaja tartomány, Rio Caine völgye, 1949. november, típuspéldány helye: Herbarium Cardenasianum (LIL).
- Első leírása: Cárdenas, M. (1951): Castellanosia n. gen. - Cactus and Succulent Journal (US) 23(3): 90-92.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Martin Cárdenas, 1951.
Castellanosia caineana képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Castellanosia caineana szinonimái
- ≡ Browningia caineana
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A növény fatermetű, magassága elérheti a 6 métert. A szár hengeres, alapja fásodó, felfelé erősen elágazó hajtásrendszert alkot. A szár 9-14 darab, kb. 2 cm magas és az alapjánál 3 cm széles bordák-ra tagolódik.
Az areolák oválisak, 1 cm távolságra vannak egymástól, barnás filccel borítottak. A tövisek száma areolánként 15-16, hosszuk 1-7 cm közötti. A peremtövis-ek (14-15 db) vékonyabbak, 1-4 cm hosszúak, fehér vagy szürkés színűek. A középtövis rendszerint magányos (néha 2-3), erőteljesebb, akár 7 cm hosszú is lehet, színe sötétebb barna vagy szürke.
Generatív test
Virág
A virág magányosan nyílik a hajtások felső részén, éjszakai virágzású, tölcsér alakú, 10-12 cm hosszú. A virág színe fehéres vagy rózsaszínes árnyalatú.
- Takarólevelek: A külső lepellevél barnás-zöld, a belső lepellevél lándzsás, fehér vagy krémfehér.
- Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok sárgák. A bibeszál kiemelkedik, a bibe 10-12 ágú.
Termés
A termés húsos, 5 cm átmérőjű, gömbölyded bogyó, színe sötétvörös vagy barna, felületén apró pikkelyekkel.
- Magja: A magja 1,5 mm hosszú, fekete, felülete finoman szemcsézett.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Endemikus faj Bolívia területén, a Rio Caine völgyében, Cochabamba és Potosí megyék határvidékén.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, trópusi lombhullató erdőkben és sziklás lejtőkön él 1500–2500 méteres tengerszint feletti magasságban.
Kultúrában tartás
A Castellanosia caineana lassú növekedésű faj, amelynek tartása során biztosítani kell a jó vízelvezetésű talajt és a bőséges napfényt. Teleltetése szárazon, fagymentes, hűvös helyen történjen.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlít a Browningia nemzetség más fajaira, de a Castellanosia caineana elágazási mintázata és virágcsövének szerkezete alapján Cárdenas külön nemzetségbe sorolta. Sok mai rendszerben azonban Browningia caineana néven szerepel.
Taxonómia és filogenetika
Lásd a Leptocereinae subtribusnál.