Cleistocactus strausii
| Cleistocactus strausii | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Cleistocactus |
| Faj | Cleistocactus strausii |
 
| |
Tudományos név
- Cleistocactus strausii (Heese) Backeberg, 1934
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Cleistocactus a görög kleistos (zárt) szóból származik, ami arra utal, hogy a virág szirmai alig nyílnak szét, a virág cső alakú marad.
- A faji jelzőt, a strausii-t Heese adta Lorenz Straus (1862–1922) tiszteletére, aki a Német Kaktusz Társaság (Deutsche Kakteen-Gesellschaft) egyik alapítója és pénztárosa volt.
Típus
- Pilocereus strausii Heese; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Bolívia, Tarija; Típuspéldány helye: B (megsemmisült).
- Első leírása: Emil Heese írta le először Pilocereus strausii néven 1907-ben a “Gartenflora” folyóiratban.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1934.
Cleistocactus strausii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Cleistocactus strausii szinonimái
- ≡ Pilocereus strausii, ≡ Cereus strausii, ≡ Borzicactus strausii, ≡ Demnosa strausii, ≡ Denmoza strausii, ≡ Cephalocereus strausii
- = Pilocereus strausii f. cristatus
- = Cleistocactus nivosus
- = Echinopsis nothostrausii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A növény oszlopos növekedésű, csoportképző kaktusz, amely a tövénél gazdagon elágazik. A szár karcsú, felálló, magassága elérheti a 3 métert, átmérője 4–8 cm.
A szár felületét 25–30 alacsony, sűrűn elhelyezkedő bordák tagolják. Az areolák kicsik, fehéren gyapjasak, egymáshoz igen közel ülnek.
A növény legszembetűnőbb jellemzője a sűrű, fehér töviszet, amely szinte teljesen elrejti a zöld szárat. A tövisek közül a peremtövisek (kb. 30–40 db) fehérek, sertésszerűek és 1,5–2 cm hosszúak. A középtövisek száma 4, színük sárgás vagy halványbarna, hosszuk elérheti a 4 cm-t.
Generatív test
Virág
A virág a szár oldalán fejlődik, vízszintesen áll, színe sötétvöröstől a bordóig terjed. A virág hossza 8–10 cm, alakja jellegzetesen cső szerű, a kaktuszokra jellemző módon éjjel és nappal is nyitva maradhat a megporzó kolibrik számára.
- Takarólevelek: A lepellevél keskeny, a belső lepellevél alig nyílik szét a csúcsán, a külső lepellevél pikkelyszerű.
- Ivarlevelek: A porzószálak és a bibeszál messze kinyúlnak a virág torkából. A portokok sötétek, a bibe zöldes.
Termés
A termés gömbölyded, kb. 2 cm átmérőjű, pirosas színű, gyapjas és apró tövisekkel borított.
- Magja: A magok kicsik, feketék és fénylőek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj Bolívia déli részén (Tarija és Chuquisaca megyékben) és Argentína északi területein (Jujuy és Salta tartományokban) honos.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Magasabb hegyvidéki régiókban él, 1500 és 3000 méter tengerszint feletti magasságban. Jól tolerálja az erős napsugárzást és a jelentős éjszakai lehűlést.
Kultúrában tartás
A Cleistocactus strausii az egyik legnépszerűbb oszlopkaktusz a kultúrában. Jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Fényigénye nagy, csak teljes napsütésben fejlődik ki a jellegzetes fehér töviszet. Mérsékelten fagytűrő (rövid ideig -10°C-ot is elvisel), ha a talaja teljesen száraz. Tavasszal és nyáron rendszeres öntözést, télen hűvös és száraz pihenőt igényel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Fehér, sűrű töviszete miatt könnyen felismerhető. Hasonlíthat a Cephalocereus senilis (őszapókaktusz) fajra, de a Cleistocactus strausii tövisei merevebbek, nem szőrszerűek, és nem fejleszt valódi cephaliumot. Virágai alapján egyértelműen elkülöníthető a többi Cleistocactus fajtól.
Taxonómia és filogenetika
Az APG 4 rendszer alapján a Cactaceae család Cactoideae alcsaládjába és a Cereeae tribus Trichocereinae subtribus-ába tartozik.