Ugrás a tartalomhoz

Coryphantha nickelsiae

Innen: MKOE wiki
(Coryphantha nickelsiae XY szócikkből átirányítva)
Coryphantha nickelsiae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae
Nemzetség Coryphantha
Faj Coryphantha nickelsiae
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Coryphantha nickelsiae (K.Brandegee) Britton & Rose, Cactaceae 4: 35. 1923 sec. Sánchez & al. 2022
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A Coryphantha nemzetségnév az ógörög koryphé = csúcs, tető, magaslat és anthos = virág szavakból ered, utalva arra, hogy a virágok a hajtáscsúcson vagy annak közelében fejlődnek.
  • A nickelsiae fajnév Anna B. Nickels texasi kaktuszkereskedő nevét őrzi, aki 1893-ban elsőként gyűjtötte ezt a fajt.

Típuspéldány

  • Első leírása: Mammillaria nickelsiae K. Brandeg., Zoe 5: 31. 1900.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose, 1923

A(z) Coryphantha nickelsiae szinonimái

  • Mammillaria nickelsiae, ≡ Coryphantha sulcata var. nickelsiae
  • = Mammillaria calochlora, ≡ Coryphantha calochlora

Alaktani, morfológiai jellemzők

Fotó: Lukoczki Zoltán

Vegetatív test

Hajtás, szár

Sarjadó, csoportképző növény. Az egyes hajtások magassága 6 (ritkán 10) cm, átmérőjük 5 (ritkán 8) cm. A hajtáscsúcs kissé besüllyedt, kevés fehér gyapjúval borított. Színe tompa zöld. Gyökérzete rövid, erős főgyökérből és szálas mellékgyökerekből áll.

Szemölcsök

Spirálállásuk aránya 5:8. Kúpos alakúak, felső oldaluk kissé lapított. Szélességük a tövüknél kb. 15 mm, magasságuk 13 mm. A felső oldalon mért hosszúságuk 9 mm, alul mérve 15 mm. A felső oldalon teljes hosszában szemölcsbarázda húzódik végig. Az axillák fehér gyapjúval fedettek.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Areolák

Fiatalon fehér gyapjúval borítottak. Középtövis nélküli areolák oválisak, kb. 2 × 1,5 mm méretűek. Középtövissel rendelkező areolák (többnyire idősebb növényeken) kerekek, kb. 1,5 mm átmérőjűek.

Tövisek

  • Peremtövisek: 14–18 db.

Az alsó és oldalsó tövisek egyenesek, sugarasan állók, oldalirányban átfedik egymást, 10–12 mm hosszúak, finom tűszerűek, sárgás színűek. A felső harmad tövisei két rétegbe rendeződnek, vastagabbak, egyenesek vagy enyhén hajlottak, akár kétszer hosszabbak is lehetnek, színük többnyire fehér barna csúccsal, ritkábban teljesen barna vagy vöröses.

  • Középtövis: hiányozhat, vagy 1 db fordul elő, rendszerint csak egyes areolákon. Egyenes, kinyúló, tűszerű, 18–20 mm hosszú, színe sötétbarna vagy fekete.

Generatív test

Fotó: Lukoczki Zoltán

Virág

Tölcséres alakú. Hossza kb. 4,5 cm, átmérője kb. 5 cm. Külső lepellevelei keskeny lándzsásak, hegyesek, sárga színűek, hátoldalukon vöröses középcsíkkal. Belső lepellevelek hasonló alakúak, épszélűek, sárgák.

  • Ivarlevelek: porzószálak halványsárgák, porzók sárgák, a bibeszál és a bibe halványsárga.

Termés

Rövid, bukószerű, zöld színű, húsos bogyó. Mérete: kb. 15 × 8 mm. Virágmaradványt visel. Magja: barna, kerekded vese alakú, kb. 1,3 × 1,0 mm.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó, Coahuila és Nuevo León államok. A Sierra Madre Oriental keleti lejtőin fordul elő. Élőhelyei mészkőtörmelékes, agyagban gazdag üledékes talajokon találhatók. Dombok lejtőin és gerincein él, bokrok és Agave-fajok árnyékában, esetenként teljes napfénynek kitéve.

Fotó: Agócs György

Kultúrában tartás

Többnyire már fiatal korban csoportképző, de ritkán hosszabb ideig magános példányok is előfordulnak. A sarjadó egyedek lényegesen gyorsabban fejlődnek. Ásványi anyagokban gazdag, enyhén bázikus talajt igényel. Tavasztól őszig szabadban tartható, csapadéktól védetten. Teleltetése 5–10 °C körül, világos helyen, teljesen szárazon történik. Virágzása augusztus–szeptember hónapokra esik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

  • Jellemző a sarjadó növekedés és a gyakran hiányzó vagy csak szórványosan megjelenő középtövis.
  • A felső peremtövisek réteges elrendeződése és színbeli változatossága jól elkülöníti a hasonló Coryphantha-fajoktól.

Taxonómia és filogenetika

A fajt eredetileg Mammillaria nemzetségbe sorolták, később több néven és rangban is kezelték. A jelenleg elfogadott álláspont szerint önálló fajként a Coryphantha nemzetségbe tartozik.

Egyéb

  • A faj változatos tövismeg-jelenése miatt a gyűjteményekben különösen kedvelt.
  • Sarjadó és magános alakjai között jelentős morfológiai eltérések figyelhetők meg.

Szerzők

  • Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 674. kártya