Euphorbia maritae
| Euphorbia maritae | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Rosids |
| Klád | Fabids |
| Rend | Malpighiales |
| Család | Euphorbiaceae |
| Alcsalád | Euphorbioideae |
| Nemzetség- csoport |
Euphorbieae |
| Alnemzetség-csoport | Euphorbiinae |
| Nemzetség | Euphorbia |
| Faj | Euphorbia maritae |
 
| |
Tudományos név
- Euphorbia maritae Rauh, 1999
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög „euphorbos” szóból ered, jelentése „jól táplált”, „kövérkés”. A név II. Juba mauretániai király udvari orvosára, Euphorbosra utal, aki tejnedvű növényeket használt gyógyításra.
- A maritae fajnév Marita Specks nevét őrzi, aki férjével, Ernst Specks-szel együtt gyűjtötte a faj első ismert példányát Tanzániában 1999-ben. A nevet Werner Rauh adta a fajnak. Marita Specks Ernst Specks, a szukkulens növények ismert német gyűjtője és termesztője felesége volt.
Típus
- Típustaxon: Tanzánia, Morogoro District, mintegy 500 m tengerszint feletti magasságban, nyílt szavannán, laterites talajon; a típust 1999-ben gyűjtötték.
- Első leírása: Werner Rauh: Euphorbia maritae Rauh spec. nov.: a new taxon of the subgenus Tirucalliadena (Pax) S. Carter (Euphorbiaceae), British Cactus & Succulent Journal 17(4): 217–220 (1999).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Werner Rauh, 1999.
Euphorbia maritae képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
-
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A Euphorbia maritae évelő, gumós gyökerű növény. Föld alatti gumója gömbölyded vagy kissé megnyúlt, 4–10 cm átmérőjű és akár 20–25 cm magas lehet. Felületét sárgásbarna para borítja. A természetben a gumó mélyen a talajban helyezkedik el.
A szár rendszerint el nem ágazó, nagy része a talaj alatt található. Körülbelül 1 cm vastag és legfeljebb 20 cm hosszú lehet. A föld alatti szár görbült és bevagdalt, felszíni része vékony, leveles és virágzó, magassága ritkán haladja meg a 6 cm-t. Ez a felszíni rész rövid életű és lombhullató.
A levelek nagyon rövid nyelűek és kissé húsosak, elliptikusak, legfeljebb 6,6 cm hosszúak és 3,5 cm szélesek. A gyökérzet gumósan megvastagodott, a gumó mélyen a talajban helyezkedik el. Kultúrában a gumót gyakran kiemelik a talajból, elsősorban a növény különleges megjelenésének bemutatása céljából.
Generatív test
Virág
A virágzat kevés sugarú ernyőszerű cyme, amely 1–2 alkalommal villásan elágazik. A virág zöld színű cyathium, átmérője körülbelül 8 mm.
- Takarólevelek: A forrás a Euphorbia cyathiumának részletes csésze, párta, sziromlevél, lepellevél, belső lepellevél és külső lepellevél adatait nem közli.
- Ivarlevelek: A forrás a porzószálak, portokok, termő, bibeszál és bibe részletes morfológiáját nem ismerteti.
Termés
A termés körülbelül 1,5 cm átmérőjű, mintegy 2 mm hosszú kocsányon fejlődik.
- Magja: A mag körülbelül 5 mm-es, sötétbarna.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Tanzánia, Morogoro District. A faj a jelenlegi adatok szerint csak a típuslelőhelyről ismert.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Körülbelül 500 m tengerszint feletti magasságban, nyílt szavannán, laterites talajon él. A laterit vas- és alumínium-oxidokban gazdag talaj, amely jellegzetesen vöröses színű. A faj föld alatti gumójával alkalmazkodik élőhelyének szárazabb körülményeihez. A Plants of the World Online száraz vagy sivatagos cserjés biomhoz sorolja.
Kultúrában tartás
A Euphorbia maritae lassan növő, hosszú életű szukkulens növény. Nagyon világos, meleg helyet és teljes napfényt kedvel. Ásványi anyagokban gazdag, jó vízelvezetésű termesztőközegben tartható. Nyáron is csak mérsékelt öntözést igényel, télen pedig szárazon kell tartani. Nyugalmi időszakban a túlzott vízellátás gyors pusztulást okozhat.
Mérsékelt árnyékot elvisel, de az árnyékban tartott növényt fokozatosan kell teljes napfényhez szoktatni, mert a hirtelen erős napsugárzás károsíthatja. Fagyérzékeny, ezért télen fagymentes körülményeket igényel.
Szaporítása magról történik. A magokat tavasszal vagy nyáron lehet vetni, csírázásuk megfelelő körülmények között körülbelül három hét alatt következik be.
Kultúrában a gumót gyakran részben vagy nagyobb mértékben kiemelik a talajból. Ez látványos megjelenést eredményez, ugyanakkor a természetben a gumó mélyen a talajban helyezkedik el.
A Euphorbia maritae sérüléskor sűrű, fehér tejnedvet bocsát ki. Ez a latex mérgező, és különösen veszélyes lehet a szemre, a bőrre és a nyálkahártyákra, ezért a növény kezelésekor megfelelő óvatosság szükséges.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Euphorbia maritae jellegzetes bélyege a nagy, föld alatti, gumós gyökérzet, amelyből csak rövid, leveles és virágzó hajtás emelkedik a felszín fölé. A föld alatti gumó 4–10 cm átmérőjű és akár 20–25 cm magas lehet, míg a felszíni szár ritkán haladja meg a 6 cm-es magasságot.
A faj közeli rokona a Euphorbia platycephala, és megjelenésében nagyon hasonló a Euphorbia eranthes fajhoz. A Euphorbia maritae sajátos, föld alatti gumós életmódja és rövid, lombhullató felszíni hajtása alapján különíthető el.
Szukkulens taxonok
A Euphorbia maritae gumós szukkulens növény. A vízraktározó, megvastagodott föld alatti gumó a szárazabb időszak átvészelését szolgálja, miközben a felszíni hajtás rövid életű és lombhullató.
Taxonómia és filogenetika
A Euphorbia maritae az Euphorbiaceae családba, az Euphorbioideae alcsaládba, az Euphorbieae törzsbe és az Euphorbia nemzetségbe tartozik. A Plants of the World Online a fajt jelenleg elfogadott taxonként kezeli, és Tanzániát adja meg bennszülött elterjedési területeként.
Werner Rauh a fajt 1999-ben a Tirucalliadena alnemzetségbe sorolta. A faj első közlése a British Cactus & Succulent Journal 17. évfolyamának 4. számában, a 217–220. oldalakon jelent meg.
A Plants of the World Online jelenlegi taxonómiai kezelése a Euphorbia maritae nevet elfogadott fajként tartja nyilván. A Kew adatbázisa szerint a név elfogadását a Govaerts, Frodin & Radcliffe-Smith által 2000-ben kiadott World Checklist and Bibliography of Euphorbiaceae (and Pandaceae) taxonómiai kezelése is alátámasztja.
Egyéb
A Euphorbia maritae különleges megjelenését elsősorban a nagy, föld alatti gumó és az abból fejlődő rövid felszíni szár adja. A természetben a gumó rejtve marad a talajban, kultúrában azonban gyakran részben kiemelik, így a növény caudexes vagy gumós szukkulenshez hasonló megjelenést mutat.
A faj jelenlegi ismeretei szerint nagyon szűk elterjedésű: a LLIFLE adatai szerint csak az 1999-ben gyűjtött típusból ismert.