Ferocactus chrysacanthus subsp. grandiflorus

Ferocactus chrysacanthus subsp. grandiflorus
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Ferocactinae
Nemzetség	Ferocactus
Faj	Ferocactus chrysacanthus
Alfaj	Ferocactus chrysacanthus subsp. grandiflorus

Tudományos név

• Ferocactus chrysacanthus subsp. grandiflorus (G.E.Linds.) N.P.Taylor in Cactaceae Consensus Init. 6: 15. 1998. Sec. Hunt (2006)
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetség neve a latin ferox = vad szóval e növények rendkívül dús és erős tövisezettségére utal.
• A fajnév görög szóösszetétel: chrysos = arany, akantha = tövis, tüske, a növény színes tövisruhájára utal.
• Az alfaj neve nagy virágút jelent.

Ferocactus chrysacanthus subsp. grandiflorus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Ferocactus chrysacanthus subsp. grandiflorus szinonimái

• ≡ Ferocactus fordii var. grandiflorus, ≡ Ferocactus grandiflorus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Nagyon változékony megjelenésű taxon. Az elterjedési területén belül a különböző populációk jelentős eltérést mutatnak méretükben és tövisszínükben. A 30–40 cm átmérőjű gömb vagy rövid hengeres formáktól a méter magas tömzsi oszlopokig mindenféle testalkat előfordul. Töviseik is nagyon változatos színekben jelenhetnek meg; van, ahol a borostyánsárgától a barnáig, másutt vöröses vagy aranysárga a színük.

Generatív test

Virág

Virágszíne az alapfajtól eltérően nem sárga, hanem narancsszínű vagy vöröses, olykor ibolyaszín vagy ibolyás rózsaszín középcsíkkal a szirmokon, más helyeken ez a középcsík vörös. A virág szélesége kb. 6 cm.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: A Kaliforniai-félszigeten, a Sierra Vizcaino területén él, amely tulajdonképpen egy félsziget a félszigeten.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Ez Alsó-Kalifornia egyik legszárazabb vidéke. A régió legnyugatibb területei ki vannak téve az óceán felől érkező szél és köd hatásának. A belsőbb területeken azonban olykor évekig sem esik eső.

Kultúrában tartás

Lényegében nem tér el az alapfaj tartási normáitól. Szereti a sok napfényt, tövisei teljes napfényben fejlődnek dúsakká, erősekké és szép színesekké. Nyáron szeret szabadban lenni, természetesen a csapadék elleni védelem mellett. Talajban nem válogatós, de talajának jó vízelvezetőnek kell lennie. Rövid ideig tartó enyhe fagyot elvisel, de teleltetésére a 10 Celsius-fok körüli hőmérséklet ajánlott.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Virágszíne az alapfajtól eltérően nem sárga, hanem narancsszínű vagy vöröses, olykor ibolyaszín, ibolyás rózsaszín vagy vörös középcsíkkal a szirmokon. A Punta Eugeniatól Tortugasig terjedő populáció a Ferocactus chrysacanthus fajjal mutat rokonságot. Az innen délkeletre élő példányok a Ferocactus fordii fajra emlékeztető jegyeket is magukon viselnek. Az elterjedési terület keleti határán pedig a Ferocactus peninsulae hatása látszik az ottani populáción.

Taxonómia és filogenetika

A taxon rendszertani hovatartozása körül sok a bizonytalanság. G. E. Lindsay 1955-ben a Ferocactus fordii változatataként írta le. Gates a Ferocactus peninsulae fajhoz találta közelebb állónak, míg Nigel Paul Taylor 1998-ban a Ferocactus chrysacanthus alfajaként határozta meg. A legbölcsebb álláspontot G. Unger képviseli, aki már 1992-ben hibridként definiálta a taxont Ferocactus ×grandiflorus néven. Az osztrák Wolf Franziska és Wolf Richard meglátogatták valamennyi populációt; szerintük a végleges rendszertani besorolásig a taxon további tanulmányozása szükséges, és az Unger által adott hibrid minősítést salamoni döntésnek tekinthetjük.

Szerzők és forrás

• Szöveg: Lukoczki Zoltán
• Kép: Bodor János
• Lektor: Gedeon Tamás (Szerkesztette: Lukoczki Zoltán)
• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 147. kártya