Ferocactus histrix

Ferocactus histrix
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Ferocactinae
Nemzetség	Ferocactus
Faj	Ferocactus histrix

Tudományos név

Ferocactus histrix (DC.) G.E.Linds. in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 27: 171. 1955. Sec. Hunt (2006)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetség neve a latin ferox = vad szóval e növények rendkívül dús és erős tövisezettségére utal.
A fajnév (görög/latin) jelentése sün, szintén az erősen tövises törzset jellemzi.

Ferocactus histrix képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Ferocactus histrix szinonimái

≡ Echinocactus histrix, ≡ Bisnaga histrix
= Echinocactus melocactiformis, ≡ Ferocactus melocactiformis
= Echinocactus coulteri
= Echinocactus oxypterus, ≡ Echinofossulocactus oxypterus
= Echinocactus electracanthus, ≡ Bisnaga electracantha
= Echinocactus hystrichacanthus
= Echinocactus pycnoxyphus
= Echinocactus electracanthus var. rufispinus
= Echinocactus pfersdorffii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Magányos, széles ovális-gömb alakú, általában kevesebb, mint fél méter magas és széles. Kivételes egyedek háromszor ilyen magasak lehetnek, ezek már vagy szikláknak támaszkodnak, vagy az alsó részük a talajon fekszik. Kis korban lapított gömb, majd idős korban az alsó felén gyűrődéseket okoz a növény súlya. A teteje besüllyedt és filces. A bordák száma 20-38 db, egyenes lefutásúak, élesek, 2-3 cm magasak, az areolák között kis csúccsal. A tövisek sárgák, vagy a tövüknél vörösesbarna árnyalatúak, idővel barnásak. Az 1-4 db középtövis erős, 9 cm hosszú, egyenes vagy kissé görbe, keresztmetszete három- vagy négyszögű. A 8-12 peremtövis rövidebb, sugárirányban áll, 3 cm hosszú.

Generatív test

Virág

A virág sárga, fényes szélekkel, kb. 3,5-4 cm hosszú és 2,5-4,5 cm széles. A cső 1,5 cm hosszú, harang alakú. A porzók és lepellevelek között egy hajas koszorú nő.

Takarólevelek: A külső lepellevél sárga, vörös középcsíkkal, a belső sárga, csúcsos. Egy sorban maradjon!
Ivarlevelek: A nagyszámú porzószál zöldessárga, 1 cm hosszú, a portokok (portok) kicsi, sárga, a bibe 2,3 cm hosszú, a 16-21 bibeág (bibe) 9 mm hosszú. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés zöldes-rózsaszín vagy világosvörös, 2-3 cm hosszú és 1,5 cm széles. Húsos, megérve kásás. A megszáradt lepellevelek egész rövidek (5 mm).

Magja: A magok nagyszámúak, legtöbbször 1, ritkán 1,5 mm hosszúak, sötétbarnák, nagy hilummal.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Igen nagy terület a Mexikó-i-felföld középső részén, többek között Hidalgo, Queretaro, San Luis Potosí, Guanajuato, Zacatecas államokban.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Bár nagy területen él, legtöbbször egy-egy helyen fordul elő. Leginkább sziklás hegyoldalokon, nagyobb növények társaságában nő. Máskor meredek sziklafalak csupasz repedései között található meg.

Kultúrában tartás

Könnyen szaporítható, nevelhető kaktuszfaj. Mézszínű tövisei napfényes tartásnál igen erőssé és hosszúvá nőhetnek. Talajban nem válogatós, de inkább a savanyú, semleges talajokban fordul elő. Viszonylag lassan nő, de már az első nyáron 2-2,5 cm-es növénykékké fejlődhetnek. Populációi kevésbé változatosak, de tövisszínben, növekedési hajlandóságban különbözhetnek, ezért érdemes beszerezni őket, minden információt megőrizve, tisztán megporozni a virágokat, ha kivárjuk, míg növényeink virágozni fognak.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Sárga gömbjei meglehetősen szabályosak, emiatt igen feltűnőek és látványosak. Populációi kevésbé változatosak, de tövisszínben és növekedési hajlandóságban különbözhetnek.

Taxonómia és filogenetika

Első leírása: Echinocactus histrix De Candolle Mem. Mus. Hist. Nat. Paris. 17: 1-119, 1828. Átsorolását George Edmund Lindsay végezte el 1955-ben.

Szerzők és forrás

Szöveg: Elhart Zsolt
Kép: Bodor János
Lektor: Szerkesztette: Lukoczki Zoltán - Lektorálta: Gedeon Tamás
Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 149. kártya