Ugrás a tartalomhoz

Homalocephala texensis

Innen: MKOE wiki
Homalocephala texensis

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Echinocactinae
Nemzetség Homalocephala
Faj Homalocephala texensis
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Homalocephala texensis (Hopffer) Britton & Rose, Cactaceae 3: 181. 1922 sec. Guzmán Cruz & al. 2003
    elfogadott, érvényes név

Tudományos név

  • Homalocephala texensis (Hopffer) Britton & Rose, Cactaceae 3: 181. 1922 sec. Guzmán Cruz & al. 2003
    • A tudományos név státusza: érvényes
  • Echinocactus texensis Hopffer, 1842
    • A tudományos név státusza: szinoníma
Fotó: Lukoczki Zoltán

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin echinus = sün szóból származik, utalva a gömbszerű, tövises növény sünszerű megjelenésére.
A fajnév a típus élőhelyére, Texasra utal.

Típuspéldány

  • Első leírása: Hopffer, Allg. Gartenztg. 10: 297. 1842
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Hopffer, 1842

A(z) Homalocephala texensis szinonimái

  • Echinocactus texensis
  • = Echinocactus lindheimeri
  • = Echinocactus platycephalus
  • = Echinocactus courantianus
  • = Echinocactus texensis var. gourgensii, ≡ Homalocephala texensis var. gourgensii
  • = Echinocactus texensis var. longispinus

Fotó: Papp László

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magányos, sötétzöld növény. Törzse kemény, félgömb vagy lapos gömbsüveg.
Kifejlett átmérője elérheti a 30 cm‑t, magassága 15–20 cm. Széles bordáinak száma idős korban 15–17 db. A bordák élesek.

Szemölcsök

A bordákon található szemölcsei (tuberkulum‑ai) a forrás szerint nem külön részletezettek.

Areolák

Fotó: Papp László

Az areolák a bordák élén kb. 3 cm‑re állnak egymástól. A fiatal tövispárnák erősen filcesek, sárgás filccel, amely idősebb korban kifehéredik. Az öreg tövispárnák csupaszok.

Tövisek

  • Középtövis: Egy középtövise lefelé hajlik, lapított, 3–6 cm hosszú, tőben kb. 8 mm széles.
  • Peremtövis: Általában 6 peremtövise szimmetrikusan (3 jobbra, 3 balra) áll, méretük 1,5–4 cm.

A tövisek színesek: egy areolán belül fehéres, barnás, vöröses, narancssárga színek, fiatalabb töviseknél rózsaszín és sárga is előfordul. A tövisek gyűrűs mintázatúak és szöszösek.

Generatív test

Virág

A virágok a növény csúcsán nyílnak, átmérőjük 5–6 cm, színük rózsaszín.

  • Lepellevelek: A leplek töve és a virág torka vörös, a leplek középvonalán és csúcsán vörös csíkok láthatók. A lepellevelek széle sűrűn csipkézett.

Termés

A termés gömbölyű, élénkpiros, átmérője 3–4 cm. A héjon fehér szőrpamacsok láthatók.

  • Magja: Fénylő fekete, kb. 2,5 mm.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: USA (Texas, Új‑Mexikó délkeleti része); Mexikó (Coahuila, Nuevo León, Tamaulipas)
  • Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: A növények nehezen észrevehetők, alig állnak ki a talajból mészköves területeken. Erős töviseik révén jól bírják a taposást. Élőhelyi neveik: “lónyomorító”, “ördög tűpárnája”.

Kultúrában tartás

Virágzóképes példány gyűjtemények dísze lehet. Fiatal korában lassan nő, virágzóképes kb. 10 év alatt lesz (10 cm körüli átmérő). Fényigényes, sok napfényt igényel, télen száraz tartással kemény fagyokat is kibír (északibb populációk esetén akár –18 °C). Semleges közeli, laza talajban jól fejlődik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Szokatlanul lapos gömbsüveg alak és a színes, gyűrűs mintázatú tövisek különböztetik meg más Echinocactus fajoktól. Virága vörös‑rózsaszín, szélén csipkézett leplekkel különleges megjelenésű.

Taxonómia és filogenetika

Hopffer 1842‑ben Echinocactus texensis néven írta le. Engelmann 1845‑ben Echinocactus lindheimeri néven publikálta ugyanazt a növényt szinonimaként. Britton és Rose 1922‑ben a monotipikus Homalocephala nemzetségbe helyezték, de a mai rendszertan ismét a Echinocactus nemzetség fajaként tartja számon.

Egyéb

Különleges alkalmazkodás: kemény teste és erős tövisei miatt háziállatok számára kellemetlen lehet.
Népi elnevezések: “lónyomorító”, “ördög tűpárnája”. Kertészeti jelentőség: dísznövényként értékes.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Papp László (1., 2.), Lukoczki Zoltán (3.)
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyüjtők Országos Egyeseülete - Pozsgások 170. kártya