Homalocephala texensis
| Homalocephala texensis | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség-csoport | Echinocactinae |
| Nemzetség | Homalocephala |
| Faj | Homalocephala texensis |
 
| |
Tudományos név
- Homalocephala texensis (Hopffer) Britton & Rose, Cactaceae 3: 181. 1922 sec. Guzmán Cruz & al. 2003
elfogadott, érvényes név
Tudományos név
- Homalocephala texensis (Hopffer) Britton & Rose, Cactaceae 3: 181. 1922 sec. Guzmán Cruz & al. 2003
- A tudományos név státusza: érvényes
- Echinocactus texensis Hopffer, 1842
- A tudományos név státusza: szinoníma
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a latin echinus = sün szóból származik, utalva a gömbszerű, tövises növény sünszerű megjelenésére.
A fajnév a típus élőhelyére, Texasra utal.
Típuspéldány
- Első leírása: Hopffer, Allg. Gartenztg. 10: 297. 1842
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Hopffer, 1842
A(z) Homalocephala texensis szinonimái
- ≡ Echinocactus texensis
- = Echinocactus lindheimeri
- = Echinocactus platycephalus
- = Echinocactus courantianus
- = Echinocactus texensis var. gourgensii, ≡ Homalocephala texensis var. gourgensii
- = Echinocactus texensis var. longispinus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Magányos, sötétzöld növény. Törzse kemény, félgömb vagy lapos gömbsüveg.
Kifejlett átmérője elérheti a 30 cm‑t, magassága 15–20 cm. Széles bordáinak száma idős korban 15–17 db. A bordák élesek.
Szemölcsök
A bordákon található szemölcsei (tuberkulum‑ai) a forrás szerint nem külön részletezettek.
Areolák
Az areolák a bordák élén kb. 3 cm‑re állnak egymástól. A fiatal tövispárnák erősen filcesek, sárgás filccel, amely idősebb korban kifehéredik. Az öreg tövispárnák csupaszok.
Tövisek
- Középtövis: Egy középtövise lefelé hajlik, lapított, 3–6 cm hosszú, tőben kb. 8 mm széles.
- Peremtövis: Általában 6 peremtövise szimmetrikusan (3 jobbra, 3 balra) áll, méretük 1,5–4 cm.
A tövisek színesek: egy areolán belül fehéres, barnás, vöröses, narancssárga színek, fiatalabb töviseknél rózsaszín és sárga is előfordul. A tövisek gyűrűs mintázatúak és szöszösek.
Generatív test
Virág
A virágok a növény csúcsán nyílnak, átmérőjük 5–6 cm, színük rózsaszín.
- Lepellevelek: A leplek töve és a virág torka vörös, a leplek középvonalán és csúcsán vörös csíkok láthatók. A lepellevelek széle sűrűn csipkézett.
Termés
A termés gömbölyű, élénkpiros, átmérője 3–4 cm. A héjon fehér szőrpamacsok láthatók.
- Magja: Fénylő fekete, kb. 2,5 mm.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: USA (Texas, Új‑Mexikó délkeleti része); Mexikó (Coahuila, Nuevo León, Tamaulipas)
- Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: A növények nehezen észrevehetők, alig állnak ki a talajból mészköves területeken. Erős töviseik révén jól bírják a taposást. Élőhelyi neveik: “lónyomorító”, “ördög tűpárnája”.
Kultúrában tartás
Virágzóképes példány gyűjtemények dísze lehet. Fiatal korában lassan nő, virágzóképes kb. 10 év alatt lesz (10 cm körüli átmérő). Fényigényes, sok napfényt igényel, télen száraz tartással kemény fagyokat is kibír (északibb populációk esetén akár –18 °C). Semleges közeli, laza talajban jól fejlődik.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Szokatlanul lapos gömbsüveg alak és a színes, gyűrűs mintázatú tövisek különböztetik meg más Echinocactus fajoktól. Virága vörös‑rózsaszín, szélén csipkézett leplekkel különleges megjelenésű.
Taxonómia és filogenetika
Hopffer 1842‑ben Echinocactus texensis néven írta le. Engelmann 1845‑ben Echinocactus lindheimeri néven publikálta ugyanazt a növényt szinonimaként. Britton és Rose 1922‑ben a monotipikus Homalocephala nemzetségbe helyezték, de a mai rendszertan ismét a Echinocactus nemzetség fajaként tartja számon.
Egyéb
Különleges alkalmazkodás: kemény teste és erős tövisei miatt háziállatok számára kellemetlen lehet.
Népi elnevezések: “lónyomorító”, “ördög tűpárnája”. Kertészeti jelentőség: dísznövényként értékes.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Papp László (1., 2.), Lukoczki Zoltán (3.)
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyüjtők Országos Egyeseülete - Pozsgások 170. kártya