Kategória:Caricaceae
| Caricaceae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Rosids |
| Klád | Malvids |
| Rend | Brassicales |
| Család | Caricaceae |
Tudományos név
- Caricaceae (Dumortier) Barthélemy Charles Joseph Dumortier, 1829
A név eredete, etimológia
A család neve a típusnemzetség, a Carica nevéből származik. A Carica név a latin carica szóból ered, amely eredetileg a “káriai fügére” (Ficus carica) utalt. Linné azért választotta ezt a nevet, mert a dinnyefa levelei és megjelenése emlékeztetnek a fügére, bár rendszertanilag nem rokonok. Az LSJ és Lewis & Short szótárak megerősítik a földrajzi eredetet (Kária, Kis-Ázsia).
Típus
- Carica papaya Linnaeus; Herb. Linn. No. 1190.1 (LINN);
- Első leírása: Dumortier, B. C. J. (1829): Analyse des familles des plantes, avec l’indication des principaux genres qui s’y rattachent. Tournay.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Barthélemy Charles Joseph Dumortier, 1829
Carica papaya képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Papayaceae Blume
- Cyphiaceae Walpers
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A család tagjai többnyire lágy szárúak, de fatermetűek, ritkábban cserjék vagy kúszónövények. A szár gyakran húsos, pálmaszerűen nem ágazik el, vagy csak ritkán, és belül üreges. A növényeket fehér tejnedvű (latex) járatok hálózzák be. A hajtás csúcsán üstökben állnak a levelek. A levelek nagyok, hosszú nyelűek, tenyeresen karéjosak vagy összetettek, pálhalevelek általában nincsenek. A gyökér gyakran húsos, raktározó funkciót is elláthat.
Generatív test
Virág
A virágzat általában a levelek hónaljából indul (axilláris). A virág sugaras szimmetriájú, többnyire egyivarú (a növények kétlakiak, egylakiak vagy poligámok).
- Takarólevelek: A csésze kicsi, öt fogú vagy karéjos. A párta a hímvirágokban hosszú csővé forrt, a nőivarú virágokban a sziromlevél tagok szabadok vagy csak az alapjuknál forrtak össze.
- Ivarlevelek: A hímvirágokban a porzószálak két körben helyezkednek el (5+5), a portokok befelé nyílnak. A női virágokban a termő felső állású, 5 termőlevélből forrt össze. A bibeszál rövid vagy hiányzik, a bibe gyakran legyezőszerűen elágazik.
Termés
A termés nagy, húsos bogyótermés (például a papaja), amelyben a központi üregben számos mag található.
- Magja: A magok feketék, érdes felületűek, lédús maghéjjal (sarcotesta) rendelkeznek. Az endospermium olajos.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A család képviselői főként Közép-Amerika, Dél-Amerika és Afrika trópusi területein őshonosak. A Carica papaya világszerte elterjedt a trópusokon termesztett növényként.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben, másodlagos erdőkben és szavannákon fordulnak elő. Kedvelik a meleg, fagymentes éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajokat.
Kultúrában tartás
A legfontosabb kultúrnövény a Carica papaya, amelyet gyümölcséért és papain nevű enzimjéért termesztenek. Fagyérzékenyek, sok fényt és rendszeres öntözést igényelnek.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Caricaceae család tagjai könnyen felismerhetők pálmaszerű megjelenésükről, tenyeresen hasadt leveleikről és bőséges fehér tejnedvű szöveteikről. Hasonlíthatnak egyes Araliaceae vagy Moraceae tagokra, de a virágfelépítés és a bogyótermés egyértelműen elkülöníti őket.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint a Caricaceae a Brassicales rendbe tartozik. Legközelebbi rokona a Moringaceae család. A családon belül 6 nemzetséget különítenek el (Carica, Cylicomorpha, Horovitzia, Jarilla, Jacaratia, Vasconcellea).
Forrás
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 2 alkategóriával rendelkezik (összesen 2 alkategóriája van).