Kategória:Chamaecereus
| Chamaecereus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Chamaecereus |
Tudományos név
- Chamaecereus (Spegazzini) Spegazzini, 1923
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a görög chamai (χαμαί) szóból származik, amelynek jelentése „a földön fekvő”, „alacsony termetű” vagy „törpe”, utalva a növények kúszó, talajon elterülő növekedési formájára.
- Ehhez kapcsolódik a Cereus nemzetségnév, amely a latin cereus („gyertyához hasonló”, „viaszos”) szóból ered, és a kaktuszok oszlopos termetére utal. A Chamaecereus jelentése tehát „törpe oszlopkaktusz”.
Típus
- Chamaecereus silvestrii (Spegazzini) Brito & Rose; Gyűjtő: Carlos Luigi Spegazzini, Argentína, Tucumán és Salta határvidéke, 1896.
- Első leírása: Carlos Luigi Spegazzini írta le először Cereus silvestrii néven 1905-ben az Anales del Museo Nacional de Buenos Aires folyóiratban.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carlos Luigi Spegazzini, 1923.
Chamaecereus silvestrii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Lobivia Britton & Rose
- Echinopsis Zuccarini (részben)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növény alacsony termetű, gazdagon elágazó, sűrű csoportokat alkotó hajtásrendszerrel rendelkezik. A szár hengeres, kezdetben felálló, később a talajon elterülő vagy csüngő, hossza elérheti a 10–15 cm-t, átmérője pedig az 1–2 cm-t. Színe halványzöld vagy sárgászöld.
A szár felületén 6–9 alacsony, lekerekített bordák találhatók. A levél módosult formában, mint pikkelylevél nem látható, helyettük apró, fehéres, nemezes areolák helyezkednek el a bordákon. Az areolák sűrűn állnak, belőlük indulnak ki a tövisek.
A tövisek száma 10–15 darab areolánként, puhák, sörteszerűek, színük fehéres vagy világossárga. Kifejezett középtövis és peremtövis nehezen különíthető el, mivel minden tövis hasonló megjelenésű és radiálisan szétálló. A gyökérzet bojtos, viszonylag sekélyen helyezkedik el.
Generatív test
Virág
A virág tölcsér alakú, látványos, élénk téglavörös vagy narancsvörös színű, nappal nyílik. A virág a hajtások oldalán (laterálisan) fejlődik, hossza 5–7 cm.
- Takarólevelek: A lepellevél lándzsás vagy keskeny tojásdad alakú, csúcsa hegyes, színe intenzív vörös. A külső lepellevél sorok fokozatosan mennek át a belső, nagyobb szirmokba.
- Ivarlevelek: A porzószálak számosak, a virágtölcsér belsejében helyezkednek el, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál fehéres vagy zöldessárga, a bibe 4–5 ágú.
Termés
A termés kicsi, gömbölyded, éretten sötétvörös vagy barnásvörös, felületét apró pikkelyek és szőrök borítják. Szárazra érő vagy húsos.
- Magja: Apró, fekete, fénytelen vagy matt, finoman szemcsézett felületű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség őshonos Argentína északnyugati részén, különösen Tucumán és Salta tartományokban, a magashegyi régiókban.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Hegyi legelőkön, sziklás kibúvásokon él 2000 és 3000 méter tengerszint feletti magasságban. Litofiton jellegű, gyakran sziklák repedéseiben telepszik meg. Az éghajlatot a hideg telek és a csapadékos nyarak jellemzik; a növény jól bírja a fagyot, ha a talaja száraz.
Kultúrában tartás
A Chamaecereus az egyik legnépszerűbb díszkaktusz, mivel rendkívül könnyen szaporítható a könnyen letörő szárrészekkel (sarjakkal). Jó vízáteresztő talajt és napos fekvést igényel. A virágzáshoz elengedhetetlen a hűvös (5–10°C), száraz teleltetés.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlít egyes Lobivia és Echinopsis fajokra, de azoknál sokkal vékonyabb, törékenyebb hajtásai és sűrűbb, sörteszerű tövisei különböztetik meg. A hajtások érintésre könnyen leválnak, ami a vegetatív terjedést segíti.
Taxonómia és filogenetika
A nemzetség rendszertani helyzete sokat változott. Spegazzini eredetileg külön nemzetségként írta le, később azonban a Lobivia, majd az Echinopsis nemzetségbe olvasztották. A modern molekuláris vizsgálatok és az APG IV rendszer szellemében végzett kutatások (például a Caryophyllales.org adatai alapján) újra önálló nemzetségként kezelik, vagy a Lobivia klád részeként tekintenek rá.
Forrás
A(z) „Chamaecereus” kategóriába tartozó lapok
A következő 5 lap található a kategóriában, összesen 5 lapból.