Kategória:Hesperaloe
| Hesperaloe | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Asparagaceae |
| Alcsalád | Agavoideae |
| Nemzetség | Hesperaloe |
Tudományos név
- Hesperaloe (Engelmann) Engelmann, 1871
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a görög hesperos (ἑσπερος) szóból származik, amely „estét” vagy „nyugatot” jelent, utalva a növények nyugati (észak-amerikai) származására, valamint az Aloe nemzetségnévből, mivel a növények megjelenése emlékeztet az Óvilágban honos Aloe fajokra. George Engelmann alkotta meg a nevet, hogy kifejezze ezt a morfológiai hasonlóságot és a földrajzi elkülönülést.
Típus
- Hesperaloe parviflora (Torrey) Coulter; Charles Wright gyűjtötte, Texas, 1851-52; Típuspéldány helye: Missouri Botanical Garden (MO).
Első leírása: - George Engelmann írta le először Aloe szekcióként 1859-ben a Report on the United States and Mexican Boundary Survey című műben.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: - George Engelmann, 1871.
Hesperaloe parviflora képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Aloe szekció Hesperaloe Engelmann
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növények évelő, pozsgás, rozettás növekedésűek, gyakran csoportképzők. A szár általában igen rövid vagy hiányzik (akaule), de egyes fajoknál rövid, fásodó szár megfigyelhető.
A levelek tőrózsában (rozetta) rendeződnek el. A levél szálas, hosszúkás, merev vagy lehajló, keresztmetszete gyakran homorú vagy csatornás. A levelek széle nem fogazott, hanem jellegzetes, fehéres, leváló rostszálak díszítik. A gyökér húsos, koloncos vagy gyöktörzs-szerű (rizóma).
Generatív test
Virág
A virágzat hosszú, felálló, egyszerű vagy elágazó fürt. A virág cső alakú vagy harang alakú, éjszaka vagy nappal nyílik.
- Takarólevelek: A lepellevél hat darabból áll, melyek két körben helyezkednek el, színük a pirostól a rózsaszínen át a sárgáig vagy zöldesfehérig terjedhet. A lepel levelei gyakran összeforrtak az alapjuknál.
- Ivarlevelek: Hat porzószál található, amelyek a lepel belsejében vagy abból kissé kiemelkedve helyezkednek el. A portokok mozgékonyak. A termő felső állású, a bibeszál vékony, a bibe kicsi és fejes.
Termés
A termés fásodó, háromrekeszű toktermés (capsula), amely éretten csúcsán nyílik fel.
- Magja: A magok laposak, koromszfeketék, nagyjából kör alakúak vagy félhold alakúak, szárnyas szélűek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség tagjai természetes körülmények között az Amerikai Egyesült Államok déli részén (Texas, Új-Mexikó) és Mexikó északi államaiban (Coahuila, Chihuahua, Nuevo León, San Luis Potosí, Sonora) őshonosak.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Félsivatagi területek, száraz fennsíkok, sziklás lejtők lakói. Jól tűrik a hőséget és a fagyot is, szárazságtűrő xerofitonok.
Kultúrában tartás
Népszerű dísznövények, különösen a Hesperaloe parviflora. Alacsony vízigényük és látványos virágzatuk miatt a xeriscaping (szárazságtűrő kertépítés) kedvelt elemei. Jól bírják a tűző napot és a jó vízelvezetésű talajt igénylik.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlítanak a Yucca nemzetségre, de virágaik szerkezete eltérő (cső alakúbbak), és a Hesperaloe nem rendelkezik a Yucca fajokra jellemző kemény, szúrós levélvégi tövissel, helyette rostszálas levélszél jellemzi.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint az Asparagales rendbe, azon belül az Asparagaceae család Agavoideae alcsaládjába tartozik. Korábban a Liliaceae vagy az Agavaceae családba sorolták.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.