Kategória:Ipomoea

• Ipomoea Carolus Linnaeus, 1753

A nemzetségnév a görög ipsz (féreg, kunkorodó inda) és homoiosz (hasonló) szavakból származik. Ez a megnevezés a növények jellegzetes, csavarodó, féregszerűen kúszó növekedési formájára utal. Carolus Linnaeus rögzítette a nevet a modern botanikai nevezéktanban.

• Ipomoea pes-tigridis Linnaeus; Gyűjtő: Carolus Linnaeus leírása alapján, India; Típuspéldány: LINN (London).
• Első leírása: Carolus Linnaeus írta le a Species Plantarum első kötetében 1753-ban.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carolus Linnaeus, 1753.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Batatas Choisy
• Calonyction Choisy
• Exogonium Choisy
• Quamoclit Mill.
• Pharbitis Choisy

A nemzetség fajai többségében lágy szárú vagy fásodó tövű kúszónövények (liánok), de előfordulnak közöttük cserjék és kisebb fák is. Szöveteikben gyakran tejnedvű latex található. A szár általában balra csavarodva kúszik, hossza több métert is elérhet. A levelek váltakozó állásúak, egyszerűek, alakjuk rendkívül változatos: a szív alakútól a tenyeresen karéjosig terjed. A gyökérzet sok fajnál gumósan megvastagodott, raktározó szervvé alakult (pl. az édesburgonya esetében).

A virág-ok magányosak vagy bogas virágzatot alkotnak, általában nagyok és feltűnőek. A virág sugaras szimmetriájú, tölcsér vagy harang alakú.

• Takarólevelek: A csésze 5 szabad, gyakran maradó csészelevélből áll. A párta 5 összeforrt sziromlevélből áll, amelyek bimbóban megcsavarodva helyezkednek el. A párta színe a fehértől a kéken, lilán és rózsaszínen át a vörösig terjedhet.
• Ivarlevelek: Az 5 porzószál a párta csövének alapjához nőtt. A termő felső állású, 2–4 rekeszű. A bibeszál egyszerű, a bibe fejes vagy kétkaréjú.

A termés általában gömbölyded, száraz toktermés, amely 4 vagy több szeleppel nyílik.

• Magja: A magja viszonylag nagy, sima vagy szőrözött felületű, kevés endospermiumot tartalmaz.

• Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek a trópusi és szubtrópusi területeken, de számos fajuk a mérsékelt övben is meghonosodott.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő: útszéleken, erdőszéleken, tengerparti homokdűnéken (Ipomoea pes-caprae), mocsarakban (Ipomoea aquatica) és száraz bozótosokban. Elsősorban fényigényes pionír növények.

A nemzetség számos tagja fontos kultúrnövény. Az édesburgonyát (Ipomoea batatas) világszerte termesztik ehető gumóiért. A hajnalkákat (pl. Ipomoea purpurea, Ipomoea tricolor) népszerű kerti dísznövényként futtatják kerítésekre. Napos helyet, támasztékot és rendszeres öntözést igényelnek.

A tölcsér alakú párta és a csavarodó szár alapján hasonlítanak a Convolvulus (szulák) nemzetségre, de az Ipomoea bibéje fejes (gömb alakú), míg a Convolvulus bibéje két szálas vagy fonalszerű ágból áll.

Léteznek szukkulens jellegű fajok is, amelyek vastag, húsos törzset (caudex) fejlesztenek, mint például az Ipomoea platensis vagy az Ipomoea bolusiana. Ezek a fajok a szárazabb területeken élnek és a megvastagodott szárukban vagy gyökerükben tárolják a vizet.

Az APG IV szerint a Convolvulaceae család legnagyobb nemzetsége, több mint 500–600 fajjal. A nemzetség rendszertana jelenleg is felülvizsgálat alatt áll, mivel a molekuláris adatok szerint egyes korábban különálló nemzetségeket (pl. Quamoclit, Mina) be kell olvasztani az Ipomoea-ba a monofiletikusság érdekében.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Ipomoea
• https://en.wikipedia.org/wiki/Ipomoea
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/