Kategória:Praecereus
| Praecereus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Cereinae |
| Nemzetség | Praecereus |
Tudományos név
- Praecereus Buxbaum (1968)
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a latin prae (előtt, korábban) előtagból és a Cereus nemzetségnévből tevődik össze. A névválasztás alapja az a feltételezés, hogy ez a nemzetség fejlődéstörténetileg idősebb (ősibb), mint a Cereus nemzetség.
Típusfaj
- Praecereus euchlorus (Weber ex K.Schumann) N.P.Taylor; (a típuspéldány adatai az eredeti leírásban rögzítettek szerint).
- Első leírása: Franz Buxbaum írta le a nemzetséget 1968-ban a Beitrage zur Biologie der Pflanzen folyóiratban.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Franz Buxbaum, 1968.
Praecereus euchlorus képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Monvillea subg. Praecereus (Buxbaum)
- Cereus subg. Ebneria (Backeberg)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Cserjés növekedésű növények, vékony, hengeres szárakkal. A hajtások többé-kevésbé felállóak vagy elheverőek, nyálkaanyagot (mucilago) nem tartalmaznak. Tőben erősen elágaznak, kivéve, ha a csúcsa megsérül.
Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek
Az areolák lekerekítettek és egy kiemelkedésen helyezkednek el. A tövisek tűszerűek (aciculate).
Generatív test
Virág
Éjszaka nyíló, önmeddő, tölcsér alakú virágok. A virágcső görbült, kopasz, erőteljes és vastag falú. Színük a fehértől a zöldessárgáig terjed, enyhén illatosak. Megporzásukat denevérek (Glossophaga longirostris) és szenderlepkék (Sphingidae) végzik.
Termés
Gömbölyű vagy tojásdad alakú, kopasz, húsos, vörös színű termés, fehér, lédús gyümölcshússal. Oldalirányban felrepedő (dehiscent), a virágmaradványok tartósan megmaradnak rajta.
- Magja: Fekete, fényes, megnyúlt, felületük barázdált (ruminate) vagy szemölcsös (tuberculate). A magok terjedését bizonyos régiókban valószínűleg a tapír (Tapirus terrestris) segíti.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína (Misiones), Bolívia (Beni, La Paz, Santa Cruz), Brazília (Mato Grosso do Sul, Paraná, São Paulo), Kolumbia, Ecuador (Loja), Paraguay (Manabí), Peru (Amazonas, Cajamarca, Lambayeque, Piura, San Martín, Tumbes), Trinidad, Venezuela (Vargas).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Trópusi száraz erdők árnyékában, cerradókban (sűrű trópusi szavannákon), fák és cserjék környékén, sziklák között, vályogtalajon, néha lejtős terepen nőnek. Előfordulási magasságuk a tengerszinttől 2000 m magasságig terjed. A csapadék elérheti az 1000 mm/év mennyiséget, a hőmérséklet egész évben magas.
Taxonómia és filogenetika
A J. M. de Vos és munkatársai által végzett “Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025)” kutatás alapján a nemzetség a Cactaceae családon belül stabil filogenetikai pozícióval rendelkezik, elkülönülve a szorosabban vett Cereus kládtól.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.